Máli Csaba rendező a Svenk stábjának nyilatkozva elmondta, hogy Dargay Attila tanítványaként tekint magára, hiszen már a középiskola után is ő tartott neki animációs tanfolyamot, s aztán pár évig dolgozott is vele, megismerve az elképzeléseit, a stílusát, azt, hogyan dolgozik.
„Szerettem volna egy hasonló filmet csinálni, mint amilyet ő csinált volna, de már a mai technológiával. Remélem, hogy sikerült, ezt majd megítélik a nézők” – mondta a rendező.
A mese szereplőinek elismert alkotók kölcsönözték a hangjukat: Czető Roland (Csongor), Eke Angéla (Tünde), Menszátor Magdolna (Mirigy), Szabó Győző (Balga), Lamboni Anna (Ilma), Mikó István (Fejedelem, Kalmár, Tudós), Geszti Péter (Kurrah), Csőre Gábor (Duzzog), Vida Péter (Bezzeg), Timkó Eszter (Éjkirálynő).
Temple Réka producer szerint nagyon nagy a tétje a film vetítésének, miután a klasszikus magyar irodalom feldolgozása Magyarországon mindig nagy kihívás. Ráadásul a Csongor és Tünde már az adott idejében is világszenzáció volt – tette hozzá, jelezve: ezért sem mindegy az, hogy a magyar gyerekek hol, hogyan és milyen formában találkoznak ezzel a művel.
Az első szándékuk az volt, hogy Vörösmarty drámájának eredeti szövegét adaptálják a rajzfilmre, de végül úgy döntöttek, hogy megpróbálnak fiatalabb gyerekekhez szólni, ezért frissítettek a szöveg nyelvezetén, hogy ezzel az átdolgozással Vörösmarty Mihály és Dargay Attila előtt méltó módon hajthassanak fejet, hiszen a sokakhoz elérő, nemes szórakoztatással az általuk megidézett alkotók szellemét még inkább közkinccsé tehetik.
Máli Csaba a munka nem várt bonyodalmairól is beszélt a Svenk stábjának. Mint mondta, a harmincéves rajzfilmes tapasztalata miatt magával a filmkészítéssel nem voltak nehézségei, sokkal több gond származott azonban abból, hogy ezúttal egy csaknem 150 főből álló, nagyon nagy stábot kellett összefogni, ami meglehetősen nagy próbatétel számára és rendezőtársa, Pálfi Zsolt számára is, de jól vették ezt az akadályt, mindent sikeresen „megugrottak”.
A rajzfilm rendezőjétől azt is megtudhatta a Svenk stábja, hogy a mai korban már nem nagyon készülnek klasszikus, kézzel rajzolt rajzfilmek, inkább a 3D ural mindent.
Egyfajta küldetéstudat műve, a kultúra a fiatalabbaknak való átadása ez a film, amely már a 6 éven felüli gyerekeknek szól. Ezt a korosztályt annak ellenére is elérhetőnek tartják, hogy a Csongor és Tünde – mint a magyar romantika klasszikus műve – csak a 8. osztálytól felfelé kötelező olvasmány. Eleinte attól tartottak, hogy a kisebb gyerekek a rajzfilmet a klasszikusoknak kijáró távolságtartással fogadhatják, de aztán rá kellett jönniük, hogy ez mégsem így van.
A film Vörösmarty Mihály időtlen művét dolgozza fel úgy, hogy az a legkisebbek számára is érthető és élvezetes legyen. Csongor, a boldogságot kereső királyfi és Tünde, a meseszép tündér kalandjai során megelevenedik a magyar mesevilág: tündérek, ördögfiak, boszorkányok és bölcs vándorok kísérik hőseink útját, ahol a bátorság, a hűség és a szeretet vezeti őket céljuk felé.
A forgatókönyvet Balassa Krisztián írta, a dialógusokon Speier Dávid dolgozott, tanácsadóként pedig Henrik Irén – Dargay Attila alkotótársa és özvegye – segítette a munkát. A hagyományos 2D animációval készült film különleges vizuális világát Dargay Attila eredeti figuratervei inspirálták, így a mese egyszerre hozza el a nosztalgiát a felnőtteknek, és teremti meg az új generációk számára a varázslat élményét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!