Elfogadta az Európai Unió a közös védelempolitika megteremtését szolgáló első magyar kezdeményezésű projektet. Az úgynevezett Integrált európai összhaderőnemi többcélú kiképzési és szimulációs központról, az Eurismről a héten született meg a végső döntés: a megvalósítás és a nemzetközi koordináció Várpalotán, az ott létrehozott szimulációs központban történik majd.
Az uniós tagállamok védelmi képességét összehangoló, állandó strukturált együttműködésen (PESCO) belül eddig 47 program indult el. Federica Mogherini leköszönő kül- és biztonságpolitikai főképviselő most 13 további projektre bólintott rá, hangsúlyozva: a következő két évben teljes lendülettel neki kell állni a programok megvalósításának.
Ebben vállal szerepet a magyar kormány az Eurism projekttel, és kormányzati forrásunk szerint ez szakmai és diplomáciai szinten egyaránt sikert jelent. – Egy szimulációs rendszer kialakítására kerül majd sor, ami nemcsak költséghatékonyabbá teszi a gyakorlatozást, de biztosítja a közös képességek megszerzését is – fogalmazott a neve elhallgatását kérő forrás. Mint elmondta, ezek a szimulációs rendszerek az összhaderőnemi és a többnemzeti együttműködésben használhatók különösen eredményesen.
A csapatmozgatások ugyanis nagyon költségesek, de a közös szimulációs rendszerben felépíthetők az éles helyzetre készített különböző katonai forgatókönyvek. Magyarországon Kecskeméten működik Gripen-szimulátor, Szolnokon helikopter-, a Bakonyban pedig szárazföldi erőket támogató szimulátor; ezek is az egységes rendszerbe kerülnek majd.
Forrásunk szerint katonadiplomáciai szempontból is siker az Eurism vezetése, abban ugyanis mások mellett Németország, Lengyelország, Franciaország és Hollandia is részt vesz. Megkérdeztük, az európai védelmi képesség támogatásában vállalt szerep nem rontja-e Magyarország pozícióit a NATO-ban – forrásunk szerint azonban ez nem jelent kockázatot. – A képesség szempontjából másodlagos kérdés, hogy milyen parancsnoki szerv áll felette – fogalmazott a szakértő, jelezve: a közös európai katonai fejlesztés a NATO-nak is érdeke.
Az európai védelmi képességeket célzó párbeszéd központi gondolata, hogy az uniónak önállóságra kell törekednie. Legutóbb Emmanuel Macron francia államfő szólt hozzá a vitához, de a The Economistnak adott nyilatkozata kisebb nemzetközi botrányt eredményezett. Macron úgy fogalmazott, a NATO agyhalott, mivel az Egyesült Államok számára Európa biztonsága nem prioritás többé.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa szerint külön kell nézni a francia elnök beszédének stilisztikai, illetve tartalmi elemeit. Macron hajlamos a nagy reformer szerepében feltüntetni magát, a NATO-t és az Egyesült Államokat célzó kritikái ugyanakkor nem alaptalanok. – Taktikai szinten a kapcsolat jól működik. Európában állomásoznak amerikai csapatok, vannak közös hadgyakorlatok is – mondta Csiki Varga.
Stratégiai szinten ugyanakkor valóban megakadt a párbeszéd, a szakértő szerint Washington nem multilaterális, hanem egyoldalú érdekek mentén gondolkodik. – Ennek egyik jele az INF fegyverzeti szerződés felmondása volt az európai szövetségesek feje fölött – folytatta, de említette az iráni atomalku felmondását és a klímamegállapodásból való egyoldalú kilépést is. Macron frusztrációja tehát szerinte érthető, Franciaország mintha magára maradt volna az európai védelem problémájának megoldásával. – Nem csak az Egyesült Államok okoz aggodalmat.
A brexit következtében kiesnek a britek, Olaszországban nincs előrelépés és Németország is hajlamos béna kacsaként viselkedni – állítja Csiki Varga Tamás. Berlin hozzáállása különösen aggasztó, mert éppen a két közös fegyverzetfejlesztési program, az új generációs európai vadászgép, illetve a szintén francia–német együttműködésben tervezett harckocsi kivitelezését akadályozza. – A német fél azt akarja elérni, hogy egy másik cég is részt vegyen a harckocsi fejlesztésében. Berlin most azzal zsarolja Párizst, hogy ha nem tárgyalják újra a feltételeket, a vadászgépprojektet is akadályozni fogja – mondta a szakértő. Ez pedig nemcsak azért probléma, mert hat év telt el a projekt elindítása óta, hanem azért is, mert az EU-nak más, stratégiai képességeket is pótolnia kellene.
Új távlatok
Rekordot dönthet idén a német fegyverexport, erről számolt be tegnap a Spiegel Online. A kormány ugyanis lazított a szabályozásokon, minek következtében a német gyártók olyan piacokra is szállíthatnak, amelyek korábban embargó alá estek. Így idén szeptember végéig 6,35 milliárd euróval adtak el többet, mint tavaly, ami 75 százalékos növekedés 2018-hoz képest. A német lap megjegyzi, a német haditechnika legnagyobb vásárolója éppen Magyarország, idén 1,77 milliárd eurót költött el a kormány. A listán Egyiptom, Szaúd-Arábia és Jemen következik, de Algéria és Katar is a nagy vásárlók közé került. (MN)
