A képviselő a brüsszeli Magyar Házban tartott ünnepi megemlékezésen elmondott beszédében hangsúlyozta, Magyarország, és benne a magyarság, ahogy 1848-ban, ma ugyancsak magára akar találni.
A nemzet biztosítja a szabadságot hagyományaival, kultúrájával, az emberek cselekvésvágyával, fantáziájával. Ezek nélkül Európa üres lenne – jelentette ki.
Mint aláhúzta, nem szabad megfeledkezni az olyan, 1848-ban is zászlóként lobogó eszményről, mint a szabadság, amelynek lényege és tétje, hogy az egyének és a nemzetek szabadon dönthetnek az erkölcsi jó mellett.
Hangsúlyozta: az aradi vértanúk többségének nem magyar volt az anyanyelve, ugyanakkor magyar az, aki vállalja a magyarsággal járó sorsot. A múltbéli és a jelenlegi nehézségeket, tévedéseket, hibákat, sőt bűnöket is. De a megküzdött örömöket és a joggal őrzött sikereket is.
A 48-asok a nemzet, a hazafiság mellett döntöttek. A hazafiság erőt ad, ami a nemzet boldogulását szolgálja – emelte ki.
Kijelentette: bizonyos erők a magyarság megosztására törekszenek. Az anyaországban élőket és a határon túliakat igyekeznek szembeállítani egymással. Törésvonalakat szeretnének előidézni Magyarország és a szomszédos népek között is.
A globalizációnak lehetnek ugyan pozitív vonásai, de a mai korban a nemzeti hovatartozás a meghatározó. Minden nemzetközi együttműködés ebből indulhat ki. Nemzet nélkül nincs nemzetköziség – tette hozzá a politikus.
