A bírságolás tényét a kormány megbízottjaként tevékenykedő prefektus közölte hivatala honlapján, a bírság összegéről Antal Árpád polgármester tájékoztatta az MTI-t.
A prefektusi tisztséget három hónapja betöltő Iulian Constantin Todor személyes hangvételű közleményben azt hangoztatta, hogy amikor az egész világ a koronavírus-járvány leküzdésével van elfoglalva, „Sepsiszentgyörgy polgármestere ismét a törvény megszegését választotta”, és úgy tűzött ki a magyarok nemzeti ünnepe tiszteletére Sepsiszentgyörgy főterén magyar zászlókat, hogy nem tűzött mindegyik mellé román zászlót is.
A prefektus megjegyezte: a bírságot a törvény írja elő, és a polgármestert ugyanezért a tettért az elmúlt években is megbírságolták. Kiábrándultságának adott hangot, amiért (Antal Árpád polgármester) „e nehéz helyzetben sem értette meg, hogy az ország törvényeinek a tiszteletben tartása teremtheti meg Kovászna megye lakói békés együttélésének a környezetét”. Abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy a magyar nemzeti ünnep semmit sem veszített volna jelentőségéből, ha a törvényeknek megfelelően ünneplik meg.
Antal Árpád polgármester az egyik közösségi portálon osztotta meg a prefektus közleményét, amelyhez csak annyi kommentárt fűzött, hogy „a Kovászna megyei prefektus nem fogta fel, hogy a koronavírus az ellenség, nem a magyarok. Amit viszont én nem fogok fel: mi köze a zászlók kitűzésének a járvány megelőzéséhez vagy épp terjedéséhez?
A román kormány megbízottjai 2018 óta kezdték büntetni azokat a polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal díszítik ki március 15-re. Sepsiszentgyörgy polgármesterének első fokon sikerült érvényteleníttetnie a 2018. március 15-i magyar zászlókért kirótt bírságot, a Kovászna Megyei Törvényszék által tavaly novemberben kimondott jogerős ítélet azonban a prefektus álláspontját erősítette meg.
Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak a bíróságon, mely szerint azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is.
