A határellenőrzések megszüntetésével ismét többen próbálnak majd illegálisan bejutni az Európai Unióba a Nemzetközi Migrációs Politika Fejlesztési Központ (ICMPD) csütörtökön közzétett beszámolója szerint.
Martin Hofmann, az intézet szakértője kifejtette: számítani lehet arra, hogy az illegális bevándorlók ősszel már legalább annyian lesznek, mint a tavalyi hasonló időszakban voltak. Példaként említette, hogy tavaly jelentősen megnőtt azoknak a venezuelaiaknak és kolumbiaiaknak a száma, akik menedékkérelmet adtak be az EU valamelyik országában; ők ugyanis a járványt megelőzően vízum nélkül utazhattak be Spanyolországba.
A szakértő úgy vélekedett: sokakat érintett közvetlenül a világjárvány negatív gazdasági hatása, így nem zárható ki az sem, hogy a korábbinál többen kényszerülnek majd elhagyni lakhelyüket, és arra is számítani lehet, hogy a jól képzett középosztály is Európában szeretne majd szerencsét próbálni.
Központi szerephez juthat Marokkó és Líbia, és a balkáni útvonalon is aktívabbá váltak az embercsempészek. A migrációs mozgásokat meghatározza az is, hogyan alakítják az európai államok a munkaerőpiacukat. Nem zárható ki, hogy a drágább, ám veszélyesebb utakra is többen vállalkoznak majd – szögezte le Martin Hofmann.
Lényegesnek nevezte az EU és Törökország kapcsolatát is, szerinte Brüsszel enged majd Ankara követeléseinek, és többet fizet.
Karl Nehammer osztrák belügyminiszter egy nappal korábban tett javaslatot arra, hogy biztosítsanak további támogatást a migrációs útvonalak mentén elhelyezkedő országok határvédelmére.
A szlovén rendőrség jelentése szerint ugyanis már két hete nagyobb mozgás érzékelhető a balkáni útvonalon. Az illegális bevándorlók azt követően, hogy Szerbia és Bosznia enyhítette a koronavírussal összefüggő óvintézkedéseket és a kijárási korlátozásokat, útra keltek Európába.
A szlovén rendőrség adatai szerint a régióban több mint tízezren vannak, akik a balkáni útvonalon szeretnének bejutni Nyugat-Európába.
Közös cél az illegális határátlépések meggátolása – jelentette ki Nehammer azt követően, hogy tárgyalt Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Horvátország, Szlovénia és Magyarország belügyminiszterével, valamint Margaritis Schinas-szal, az Európai Bizottság alelnökével és Várhelyi Olivér bővítési biztossal.
