Surján Gusztáv, a zentai egészségház igazgatója lapunknak elmondta, hogy két oltópontot működtetnek, ahol naponta átlagban mintegy száz ember beoltását tudják elvégezni. A kínai Sinopharm–Sinovac oltóanyaga, a Pfizer–BioNTech vakcinája és az utóbbi napokban már az AstraZeneca védőoltása is rendelkezésre áll. Szerbiában elérhető még a Szputnyik V oltóanyag is, de Zentára eddig ebből még nem érkezett szállítmány.
Az igazgató beszámolt az eddigi tapasztalatokról is: eddig csupán elhanyagolható mellékhatásokat jegyeztek az oltásokat követően. Néhány esetben az oltás helyét, illetve a beoltott karjukat fájlalták az emberek, ami, véleménye szerint, össze nem hasonlítható azokkal a tünetekkel, amelyeket a fertőzötteknél tapasztaltak. A mintegy 14 ezres lélekszámú, többségében magyarlakta Tisza-parti városban az igazgató elmondása szerint növekvő az érdeklődés a védőoltás iránt, miközben sajnos az országos trendhez hasonlóan az új fertőzöttek száma is enyhe növekedést mutat.
Tótisaszegi Sándor családi orvos, a Topolyai–Kishegyesi Községközi Rákellenes Társaság elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy feleségével mindketten túl vannak az első oltáson.
A felesége a kínai gyártmányt választotta, és semmilyen mellékhatást nem tapasztalt, míg ő maga a Pfizert, és az oltás helyén egy-két napig érzett enyhe fájdalmat.
Hozzátette: az elmúlt évben a rákellenes társaság nevében online vett részt néhány tudományos konferencián, és a szakemberek a daganatos betegségből kigyógyultaknak is ajánlották a védőoltást. Személy szerint is azt szorgalmazza, hogy mindenki jelentkezzen, attól függetlenül, hogy korábban milyen betegségeken esett át. Az oltást ugyanis megelőzi egy rövid konzultáció az orvossal, aki az eddigi kórképet, leleteket áttekintve ajánlja végül, vagy ha indokoltnak látja, nem ajánlja valamelyik védőoltást.
Szerbia európai és világviszonylatban is a legjobbak között van lakosságarányosan a beoltottak számát tekintve. Úgy fest, ennek is vannak azonban kellemetlen „mellékhatásai”. A jó eredmények hangoztatása hozzájárulhatott, hogy az emberek óvatlanná váltak az elmúlt hetekben. Tudományosan ugyan még nincs alátámasztva, de szakemberek gyanítják, ez a felengedés, lazaság is hozzájárulhatott a helyzet romlásához, miközben a védőoltásnak köszönhetően lassan félmillió ember immunissá válik. Ez a jó oltási eredmények mellékhatásának is felfogható, miközben a vakcinák esetében valódi mellékhatásokról ritkán hallani.
Az új koronavírus elleni védőoltásra várnak emberek a Belgrádi Vásár területén létesített oltóközpontban
Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovics
Szerbiában eddig több mint egymillió vakcinát használtak fel, és mindössze három esetben szorultak kórházi ellátásra a beoltottak. Pavle Zelics, a szerbiai Egészségügyi Felszerelések és Gyógyszerek Ügynökségének képviselője az állami televízióban a hét elején arról számolt be, hogy eddig hivatalosan 362 esetben jegyeztek fel mellékhatásokat a koronavírus elleni védőoltás beadása után. A Pfizer–BioNTech-vakcina esetében 145, a Sinofarm vakcinájával kapcsolatban 130, a Szputnyik V felhasználását követően 86 esetben jegyeztek fel mellékhatásokat.
Ezek többsége azonban megegyezik a világszerte jegyzett tünetekkel: enyhe hőemelkedés, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás és émelygés, amely a legtöbb esetben egy-két, legfeljebb három napig tartott.
Azt is elmondta, hogy ezek a tünetek leggyakrabban a 45 és a 64 év közötti korosztálynál jelentkeztek, és valamivel gyakoribb volt a nőknél. Hozzátette: a 65 év felettieknél az eddigi tapasztalatok szerint ritkábban jelentkeztek ezek a tünetek.
