Olaszországban már szeptemberben jelen lehetett az új típusú koronavírus – idézte a Reuters hírügynökség a milánói National Cancer Institute (INT) vizsgálatait. A Tumori Journal című tudományos szaklapban közölt tanulmány szerint 2019 szeptembere és 2020 márciusa között 959 egészséges jelentkezőn végeztek tüdőrákszűrést, és utólag a vérük vizsgálatából kiderült, hogy 11,6 százalékuknál már ekkor kimutathatók voltak a koronavírus ellen termelt antitestek. Közülük négy ember már október első hetében pozitív tesztet produkált, ami azt jelenti, hogy szeptemberben fertőződhettek meg.
Ezek az adatok viszont átírják a járvány terjedéséről alkotott eddigi elméletet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanis úgy véli, hogy az új típusú koronavírus ismeretlen volt, amíg 2019 decemberében először meg nem jelent a kínai Vuhan városában. A szervezet csak március 11-én nyilvánította világjárvánnyá a betegséget.
Kórházi dolgozók Vuhanban, ahonnan a betegség útjára indult
Fotó: Reuters
Hivatalosan az első olaszországi megbetegedést is csak február 21-én jelentették egy lombardiai kisvárosból.
Ezek szerint azonban a kór már sokkal hamarabb átterjedhetett a világ más részeibe is, mint eddig a tudósok hitték. A Reuters emlékeztet rá, hogy olasz orvosok márciusban felhívták a figyelmet arra, hogy 2019 utolsó negyedévében szokatlanul magas volt a tüdőgyulladásos és influenzás esetek száma, ami ugyancsak arra utalhatott, hogy a Covid–19 már korábban átterjedt, mint eddig gondolták.
Más kutatók ugyanakkor erős kételkedésüknek adtak hangot. A La Repubblica című olasz lap emlékeztetett rá, hogy a következtetés ellentmond egy korábbi tanulmánynak, amely szerint a vírus múlt év októberében terjedhetett át állatról emberre. Óvatosságra intenek azért is, mert a használt teszt gyakran mutat hamis eredményt. Antonella Viola orvos Facebook-oldalán például arról írt, hogy a tanulmány semmit nem bizonyít, hiszen a teszteléshez nem validált eszközt használtak, az antitesteket más, már jól ismert koronavírusfajták is okozhatták, és hiányzik az ellenőrzés is, hogy például korábbi években végzett vizsgálatoknál kimutathatók-e ugyanígy az antitestek? Massimo Galli járványügyi szakember pedig azt kérdezi, ha a Covid–19 valóban ennyire régóta jelen van az országban, akkor hogy lehet, hogy eddig nem okozott járványt? Stefan Margraf német virológus szintén úgy vélte, hogy „valami nem stimmel”, és a szerzők szemére vetette, hogy jelen helyzetben a tanulmány publikálásának semmiféle haszna nincs.
Kétségét fejezte ki Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának kutatója is.
Facebook-oldalán arra figyelmeztetett, hogy sem a módszertan nem meggyőző, sem az alapvetően elvárható megerősítő vizsgálatokat nem végezték el.
Koronavírus 2019 nyarán Olaszországban??
(nagyon nem valószínű)Tipikus példája annak, milyen amikor a média túl…
Posted by Gábor Kemenesi on Sunday, November 15, 2020
A szakember bejegyzésében három fő problémát említ:
- „A nevezett tanulmány egy nagyon gyenge minősítésű lapban jelent meg, egy ekkora hír amennyiben módszertanilag megfelelő, jók a következtetések és független ellenőrzésen is átmegy, sokkalta nagyobb tudományos szenzáció lenne, egy vezető lapban. Ez lehet az első gyanús jel.”
- „A módszer egy általuk kifejlesztett Elisa nevű teszt, ez gyakorlatilag antitest-kimutatáson alapul, ám keresztreakció és egyéb attribútumok szempontjából nincs közlés a szerzők részéről. Ez ebben a minőségben, ha én bírálom, nem jelenhetne meg.”
- „Semmiféle epidemiológiai háttéradat nem támasztja alá azt a megfigyelést, ráadásul a tesztet még gyanúsabbá teszi, hogy az IgM prevalencia jóval magasabb. Itt abszolút keresztreakcióról lehet szó (más koronavírusokkal vagy egyéb ágensekkel – IgM hajlamosabb erre). Ráadásul ez (IgM) az aktív fertőzést/korai fertőzési stádiumot jelent. Ennek egy részét még biztosan meg lehetett volna erősíteni PCR-teszttel. Ez sem történt meg.”
