Kijev és Moszkva sem enged

Ugyan a napi híradásokban már kevesebb szó esik a kelet-ukrajnai háborús konfliktusról, de ez nem azt jelenti, hogy elhallgattak volna a fegyverek. Amíg a politikai körök a tárgyalóasztalnál próbálnak inkább kevesebb, mint több sikerrel dűlőre jutni a válságról, addig Ukrajna keleti végein továbbra is ártatlanul halnak meg az emberek.

2020. 01. 21. 11:48
Member of self-proclaimed Donetsk People's Republic forces walks near building destroyed during battles with Ukrainian armed forces at Donetsk airport
Pillanatkép a lerombolt donecki repülőtérről 2016-ból. A fegyverek tovább ropognak Fotó: Alexander Ermochenko Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrán források szerint tavaly is több százan haltak meg harci cselekmények közben a Donyec-medencében dúló fegyveres konfliktusban. – 2019-ben és 2020 eddig eltelt időszakában Donbászon, a törvénytelen fegyveres formációk támadásaiban 132 ukrán katona vesztette életét – tájékoztatott a kijevi főügyészség irodája. Doneck megyében az ukrán fegyveres erők 101 tagja vesztette életét, a súlyos sebesültek száma 519. A Luhanszk megyei veszteség: 31 halott, 197 sebesült. Az ukrán katonai felderítés adatai szerint a szakadár oldalon 619-en vesztették életüket és 939-en szenvedtek sérüléseket.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felmérése szerint a konfliktus kirobbanása, azaz 2014 márciusa óta a donbászi harci cselekmények során több mint 13 ezer katona és polgári személy vesztette életét. A világszervezet jelentésében az áll, hogy a harcokban 4100 ukrán katona esett el, a sebesültek száma jóval tízezer fölött van. Az oroszbarát katonai egységek vesztesége 5650 halott és tizenháromezernél is több sebesült. Az ENSZ adatai szerint a donbászi harcok következtében az elmúlt közel öt évben 3300 civil vesztette életét. A sebesültek száma megközelíti a kilencezret. Csak 2019-ben 26 polgári személy vesztette életét, a sebesültek száma 77. A világszervezet humanitárius ügyek osztályának jelentéséből az is kiderül, hogy a konfliktus során 427 kilométeres frontvonal alakult ki, e térség lakói a legelemibb szolgáltatásoktól is el vannak zárva. A háborús helyzet miatt 1,3 millió ember hagyta el lakóhelyét, 3,5 millió szorul segítségre.

Jurij Botuszov kijevi elemző a szembenállás várható alakulását elemezve úgy vélekedett, hogy 2020-ban Oroszország megpróbálja rákényszeríteni Ukrajnát, hogy a megszállt területeken fogadja el a Dnyeszter-melléken alkalmazott forgatókönyvet. – Ukrajnának vereséget jelent, ha lemond a megszállt területekről. Oroszországnak pedig vereség, ha kivonul a megszállt területekről. Harmadik variáció nincs. Valakinek engednie kell – summázta a szakértő.

Pillanatkép a lerombolt donecki repülőtérről 2016-ból. A fegyverek tovább ropognak
Fotó: Reuters

– Amennyiben 2020-ban nem bonyolítják le a választásokat Donbász szakadárok által ellenőrzött területén vagy elhúzódik a csapatok visszavonása, keresni kell a minszki megállapodások alternatíváját – nyilatkozta nemrég Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a Bild napilapnak. – Ez lehet egy békefenntartó misszió. Azonban ez nem jelenti azt, hogy kivonulunk a minszki folyamatból – mondta a kijevi tárca vezetője. Hozzátette: nem szeretné, hogy a keleten folyó háború „befagyasztott” konfliktussá válna. – Ideális esetben vissza akarjuk kapni a mi területünket és az embereinket. Ha ez nem sikerül, legalább a gyilkosságok végére kell pontot tenni – magyarázta Prisztajko, aki szerint az lenne a legjobb, ha a donbászi választásokat az országos helyhatósági választásokkal egy időben, idén októberben lehetne megtartani.

A diplomáciai rendezés terén a tavaly decemberben felújított normandiai négyek találkozójától reméltek áttörést, de érdemi bejelentések ott nem történtek. Abban maradtak, hogy négy hónap múlva ismét leülnek tárgyalni, addig pedig a feleknek követni kell a minszki útitervet, Kijev esetében ez a Steinmeier-formula végrehajtása lenne, aminek leglényegesebb pontja, hogy valódi önrendelkezési jogokat biztosítson Donbásznak, de erre nincs meg a kellő politikai szándék. Kijevben rendre újabb és újabb követelésekkel állnak elő, ami lassítja ezt a folyamatot. Politikai elemzők az ukrán fél váratlan követelései kapcsán arról írnak, hogy a kijevi vezetés megijedhetett a Steinmeier-formula végrehajtása miatti tiltakozásoktól, és időt szeretne nyerni, ezért fogalmaznak meg új követeléseket, hiszen ez szinte biztosan megakasztja a béketeremtés folyamatát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.