Kína felé sodródik Közép-Ázsia

Egyre nagyobb hatalmat szerez a hagyományosan orosz befolyási övezetnek tekintett Közép-Ázsia felett Kína: az elmúlt években a kereskedelmi forgalom a térség és Peking között közel 15-szörösével nőtt, a 2013-ban indult Egy övezet, egy út kínai kezdeményezés pedig kimondottan geopolitikai célokat is megfogalmazott. Moszkva tehetetlenül nézi a kínai terjeszkedést a régióban: egyrészt Krím 2014-es megszállása után holtpontra jutottak a kapcsolatai a Nyugattal, így Kína maradt az egyetlen szóba jöhető szövetségese, amellyel nem lenne okos ellentétbe kerülnie. Másrészt a nyugati szankciók és az olajár bezuhanása miatt pénzügyi eszközei sincsenek meg ahhoz, hogy aktív versenytársa lehessen Pekingnek Közép-Ázsiában. A Covid–19-járvány csak tovább gyorsíthatja a folyamatokat Kína javára.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 04. 29. 10:08
TAJIKISTAN-DUSHANBE-CHINA-PRESIDENTS-TALKS
Közelednek. A tádzsik és a kínai elnök tavalyi találkozója Fotó: XINHUA via AFP Forrás: Europress / AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína kereskedelmi forgalma a közvetlenül a nyugati szomszédságában lévő közép-ázsiai régióval évről évre növekszik: 2000-ben Kína export-import forgalma 2,8 milliárd dollárt tett ki a térséggel, miközben Oroszországé a duplája, hatmilliárd dollár volt. Másfél évtizeddel később a számok megfordultak: az orosz kereskedelem 2018-ban 25,8 milliárd dollár volt, Kínáé pedig már 41,7 milliárd.

Közép-ázsiai országok alatt alapvetően öt országot értünk, ezek: Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. Gazdasági teljesítményük és fejlettségi szintjük széles skálán mozog: Kazahsztán számít a térség leggazdagabb országának, amihez a gazdag kőolaj- és urá­niumlelőhelyek is hozzájárulnak, miközben Tádzsikisztán egy főre eső GDP-je mindössze 892 dollár. Hagyományosan mind az öt állam az orosz befolyási övezetbe tartozik, mivel korábban mindegyik a Szovjetunió része volt. Moszkva számára a közép-ázsiai országok elsősorban belpolitikai ambíciókat szolgálnak: a szovjet birodalmiság és a dicső múlt képe még mindig élénken él a lakosságban, és erre a politikusok előszeretettel rájátszanak. Nem mellesleg több millió közép-ázsiai vendégmunkás dolgozik Oroszországban.

Továbbá a térség egyfajta védelmi zónaként is szolgál, szeparálva az orosz területeket a közel-keleti és afganisztáni szélsőségesekkel szemben. Kína számára is fontos az ütközőzóna szerepük, de számára a régió leginkább az energetikai terület ­miatt értékes: Türkmenisztán a világ negyedik legnagyobb gázkészletével rendelkezik, de jelentős kőolaj- és gázlelőhelyekkel büszkélkedhet Üzbegisztán és Kazahsztán is. Ezenkívül fontos Közép-Ázsia kapuszerepe: a térség egyfajta köztes állomásként tekinthető Peking számára Európa felé, és az Egy övezet, egy út projekt szinte minden szárazföldi útvonala a térségen keresztül halad.

A kereskedelem csak az egyik aspektus, amiben Kína erős, de az elmúlt években több más irányból is megközelítik a régiót. Most Peking tölti be azt a pénzügyi szerepet, amit Moszkva a gazdasági problémái miatt nem tud: előszeretettel osztogat segélyeket és hiteleket. Ez a politika odáig jutott, hogy Kirgizisztán lett az ötödik, Kínának legeladósodottabb ország a világon: kínai adóssága a GDP-je harminc százalékát teszi ki. Az elmúlt években katonai téren is megmozdult a kínai külpolitika: Peking katonai eszközöket exportál a régióba és közös biztonsági missziókat szervez az afganisztáni határoknál. A Carnegie kutatóintézet számításai szerint 2003 és 2016 között legalább 102 magas rangú katonai találkozóra került sor Kína és a közép-ázsiai országok között.

Közelednek. A tádzsik és a kínai elnök tavalyi találkozója
Fotó: Europress / AFP

Van még valami, amije van Kínának, de Oroszország nem erős benne: a high-tech ipar és a mesterséges intelligencia. Ha modernizálni akar, Közép-Ázsiának kényszeredetten is Kína felé kell tekintenie. Tavaly például Kazahsztán a kínai technológiák segítségével indította el a tömegközlekedése modernizációját, Üzbegisztán pedig „biztonságos város technológiákat” vásárolt Pekingtől legalább egymil­liárd dollár értékben. A jelek szerint a legújabb telekommunikációs technológiai átállást, az 5G-t is a kínai Huawei fogja megvalósítani a térségben.

Az egyre komolyabb kitettséget a közép-ázsiai országok is felismerik, de nem tudnak mit tenni ellene. Ha pénzre van szükségük – márpedig van –, akkor csak Kínához tudnak fordulni. Másrészt Oroszország és Irán gyenge gazdasági teljesítménye miatt nem nagyon maradt számukra más kereskedelmi alternatíva. Kivétel nélkül olyan szárazföldi országok ezek, amelyek nem rendelkeznek óceáni kijárattal. Üzbegisztán pedig az egyetlen ország a világon Liechtenstein mellett, amelynek két országon is át kell jutnia, hogy tengeri vagy óceáni kikötőkhöz jusson.

A Covid–19-járvány csak tovább gyorsíthatja a helyzetet, és még erőteljesebben Kína karjaiba sodorhatja a térséget. A nagy nemzetközi kataklizmák mindig annak kedveznek, akit vagy kevésbé érint a válság, vagy jobban fel van rá készülve. Eddig, úgy tűnik, hogy Kínában a gazdaság talpra állása sokkal gyorsabb lehet, mint a világ többi részén. Ahogy a második világháború az Egyesült Államok felemelkedését és vezető szerepét hozta magával, úgy a világon végigsöprő járvány most Kínának kedvezhet. Ebben az esetben a lehetőségek Közép-Ázsia számára tovább szűkülnek.

Van azonban egy olyan forgatókönyv is, amely kedvezőbb lehetőségeket tartogathat a térség számára: mégpedig akkor, ha összefognak. Ez néhány éve még elképzelhetetlen volt: a régió országai kemény versenyt folytattak egymással a piacokért és a külföldi tőkéért. Nem segítette a kapcsolatokat az sem, hogy a szovjet korszakban nem történt meg a határok pontos kijelölése, így a határviták tovább mérgezték a kapcsolataikat az elmúlt három évtizedben. Üzbegisztán korábbi vezetőjének, Iszlam Karimovnak 2016-ban bekövetkezett halálával mindez megváltozott: az új vezető, Savkat Mirzijojev relatív liberalizációba kezdett, és meghirdette a nyitás politikáját. Taskent kulcsfontosságú az együttműködés szempontjából a földrajzi pozíciója miatt, mert mindegyik közép-ázsiai állammal határos. Mirzijojev kezdeményezésére legutóbb 2019 decemberében találkozott az öt ország vezetője Taskentben, hogy „korlátoktól mentes Közép-Ázsiáról” tárgyaljon – ez volt az első találkozó ilyen felállásban több évtized óta. Ha a jövőben koordinálják a külpolitikájukat és meg tudnak egyezni, annak kiegyensúlyozó hatása lenne a régió egészére.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.