Környezetvédelmi problémák állnak a davosi Világgazdasági Fórum kockázatelemzési jelentésének élén

Első alkalommal szerepel öt környezetvédelmi probléma a davosi Világgazdasági Fórumra (WEF) kiadott éves globális kockázatelemzési jelentés élén.

A szerdán közzétett dokumentum az első öt helyen említi a szélsőséges időjárási jelenségeket, a viharokat és áradásokat, második helyen a klímaváltozás elleni harc, illetve a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás kudarcát. Harmadik helyen a természeti katasztrófák – vulkánkitörések és földrengések – szerepelnek. A negyedik és ötödik helyen a biodiverzitás csökkenése és az ökológiai rendszerek összeomlása, valamint az emberi tevékenység okozta környezetvédelmi károk, mint az olaj és a radioaktív szennyezés veszélyei.

A több mint 750 szakértő és döntéshozó által összeállított jelentés a legvalószínűbb kockázati tényezők között említi még a kereskedelmi háborúkat és a nacionalista politizálás terjedését világszerte, ami nehezebbé teszi a megoldásokra törekvő együttműködést az országok között.

A WEF jelentésében a politika, a gazdaság és a társadalom haladéktalan együttműködését szorgalmazza. Az elzárkózás és a geopolitikai kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés, hogy a mindenkit érintő veszélyekkel szemben határozottan felléphessünk – hangsúlyozták a jelentés írói.

A WEF globális kockázatként olyan veszélyeket határoz meg, amelyek súlyos károkat okozhatnak több országnak vagy iparágnak a következő tíz évben.

Az idei davosi találkozót a szeptember óta tomboló ausztráliai bozóttüzek idején tartják. Míg a canberrai kormány eddig elkerülte az ország történek egyik legsúlyosabb tűzvészét összefüggésbe hozni a klímaváltozással, addig az ausztrál közvéleményben egyre nagyobb aggályok vannak a globális felmelegedés miatt. „A szélsőséges időjárási jelenségek látható hatása, a bozóttüzek, áradások, növelték a tudatosságot” – mondta Emily Farnworth, a WEF éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseinek vezetője. „Most teljes valójában láthatjuk, hogy mindez mit jelent” – fűzte hozzá.

Larry Fink, az amerikai BlackRock alapkezelő vezérigazgatója – szakértők szerint jelentős elmozdulásként – figyelmeztette a vállalatok vezetéseit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Ugyanakkor a világ vezető gazdasági hatalmai is elmaradnak a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vállalt ígéreteik teljesítésében. A klímaaktivisták pedig gyanakvással tekintenek a szerintük üres ígéretekre, miközben kifogásolják a fosszilis üzemanyagok hatalmas állami támogatási rendszerét.

A január 21. és 24. közötti fórum a fenntartható fejlődést választotta fő témájának. Az idén a politikai, gazdasági és társadalmi élet mintegy 3000 személyiségét várják Davosba.

Donald Trump amerikai elnök mellett Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Károly herceg brit trónörökös is várhatóan részt vesz a Világgazdasági Fórumon, bár a világ vezetői közül már többen jelezték, hogy nem mennek el. Boris Johnson brit miniszterelnök például azt mondta miniszterinek, hogy kerüljék el a sokak szerint elitista rendezvényt.

A WEF szervezői, hogy elejét vegyék olyan bírálatoknak, miszerint a magánrepülőgépekkel érkező vendégek a probléma részét képezik, az idei davosi találkozót a teljes karbonsemlegesség jegyében tervezik megtartani a többi között több elektromos autó szolgálatba állításával, helyi ételkínálattal, illetve nem állati proteinből készült élelmiszerrel.

Klaus Schwab német közgazdász, a davosi tanácskozást szervező, azonos nevű svájci nonprofit alapítvány elnöke, a Világgazdasági Fórum alapítója pedig bejelentette, állami és magán támogatások felhasználásával tervez elindítani egy projektet, amelynek keretében az évtized végéig ezermilliárd fát ültetnének.