Közös pont a mérsékelt iszlámmal

Indonéziában tárgyalt csütörtökön Orbán Viktor és Szijjártó Péter. A magyar miniszterelnök a ­Centrista Demokrata Internacionálé vezetőségi ülésén szólalt fel, a külgazdasági és külügyminiszter pedig ötszázmillió dolláros közös befektetési alap létrehozásáról állapodott meg vendéglátóival.

Magyar Nemzet
2020. 01. 24. 10:57
WIDODO, Joko; ORBÁN Viktor
Joko Widodo indonéz államfő és Orbán Viktor egyeztetése Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Indonézia és Magyarország ötszázmillió dolláros közös befektetési alapot hoz létre, amely megteremti az intézményes lehetőségét annak, hogy az elkövetkező években magyar vállalatok szervezetten vegyenek részt az ázsiai ország közlekedési és vízgazdálkodási infra­strukturális fejlesztéseiben. A pénzt a két állam fele-fele arányban adja össze, az alapot Magyarországon kezelik majd – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi jakartai tárgyalásai után. Szijjártó Péter mások mellett találkozott Retni Marsudi külügyminiszterrel, kormánytagokkal és üzletemberekkel is. Az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta, hogy a jókora földrajzi távolság dacára jelentős fejlődésen ment keresztül Magyarország és Indonézia kapcsolatrendszere az elmúlt években. – Számos, kifejezetten kiemelkedő technológiai színvonalat képviselő magyar vállalat ért el nagyon figyelemreméltó piaci részesedést, aminek a jelentősége abban is áll, hogy Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, így fontos bevételre és fejlődési lehetőségre lehet szert tenni – mondta a miniszter. A Fővárosi Vízművek 36 millió dollárért hajtott végre nagy volumenű víztisztítási beruházásokat. Most újabb, 150 millió dolláros kötött segélyhitelprogramról kezdődtek meg az egyeztetések, amelynek révén három közkórházat szerelnek fel magyar gyártású onkológiai gyógyászati eszközökkel. Szijjártó szerint a kereskedelmi forgalom alakulásán is látszanak a gazdasági kapcsolatok erősödésének jelei, hiszen a kétszázmillió dollárt is eléri a két ország éves kereskedelmi forgalma. Indonézia gazdasági mutatói kedvezők: a bruttó hazai termék (GDP) ötévi átlagban 5,1 százalékkal bővül, az infláció 3,8 százalékos, a munkanélküliség is mindössze 4,2 százalékon áll.

Joko Widodo indonéz államfő és Orbán Viktor egyeztetése
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Közben Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a jobbközép pártokat tömörítő Centrista Demokrata Internacionálé (CDI) vezetőségi ülésén vett részt, amelyet Yogyakartában rendeztek meg. – A kereszténydemokrata pártoknak jó esélyük van az együttműködés megteremtésére a mérsékelt iszlám pártokkal, mert közös bennük, hogy mindegyik ragaszkodik saját identitásához – jelentette ki az ülést követő sajtótájékoztatón a magyar kormányfő. (A 262 milliós Indonézia a világ legnagyobb muzulmán többségű állama.) – Nagyon tanulságos és érdekes, hogy egy olyan iszlám mozgalom, mint az önöké, miként jeleníti meg magát a politikai színtéren. Számomra ebből két kérdés következik: milyen lesz a kereszténység jövője és milyen az iszlámé. Tudunk-e úgy egymás mellett élni, ahogy régen, ami kiválóan működött – tette hozzá. Orbán Viktort tegnap fogadta Joko Widodo indonéz államfő is.

A szultán

Orbán Viktort szerdán X. Hamengkubuwono szultán, a Yogyakartai Különleges Terület kormányzója fogadta Yogyakartában (Dzsogdzsakarta) a repülőtéren, akivel kétoldalú tárgyalást is folytatott. A város székhelye a hasonló nevű autonóm tartománynak Jáva szigetén, amely egyike Indonézia négy, speciális státusszal rendelkező tartományának a 33 közül. 1575 és 1640 között Yogyakarta Kotagede nevű kerülete a Mataram Szultanátus fővárosa volt. 1945 és 1949 között, az indonéz függetlenségi háború idején pedig Indonézia fővárosaként funkcionált. Yogyakarta történelmileg és kulturálisan is része a Közép-Jáva régiónak, annak ellenére, hogy ma már külön közigazgatási egység. Egyébként ez az egyetlen régió Indonéziában, ahol még mindig alkotmányos monarchia – szultanátus – az államforma. A mindenkori szultán egyúttal a régió örökös kormányzója is. X. Hamengkubuwono 1946-ban született, és jogot végzett. (M. A.)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.