Különös építmény mamutcsontból

Mamutok koponyáiból, agyaraiból, lábszárcsontjaiból, bordáiból és más csontjaiból készült gyűrű alakú képződményre bukkantak Moszkvától ötszáz kilométerre délre a régészek. Találgatnak, vajon miféle célt szolgált ez a szokatlan alkotás.

2020. 03. 19. 12:58
Archeological dig in Voronezh Region
Nem tudni, meddig használták ezt a helyet, és azt sem, hogy volt-e kultikus jelentősége Fotó: Europress/AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jégkorszak vadászó, gyűjtögető életmódot folytató emberei meghökkentő konstrukciót hagytak távoli utódaik­ra. A nagyjából 13 méter átmérőjű, kör alakú szerkezetben több mint hatvan gyapjas mamut csontvázából alakítottak ki valamit. – A csontok száma, amelyeket a paleolitikumi emberek valahonnan beszereztek és idehoztak, hogy megépítsék ezt az emlékművet, valóban megdöbbentő – mondta Alexander Pryor, az ­angliai Exeteri Egyetem régésze a The New York Timesnak. A hely feltárása Alexander Dudin és kutatótársainak nevéhez fűződik. 2014-ben ők kezdték meg a 25 ezer éves mamutcsont kör feltárását a Kostenki 11 nevű helyen. Ez a harmadik ilyen jellegű emlék ezen a környéken – a felfedezést hétfőn tették közzé az Antiquity folyóiratban.

Nem tudni, meddig használták ezt a helyet, és azt sem, hogy volt-e kultikus jelentősége
Fotó: Europress/AFP

A régészek Kelet-Európában mintegy hetven, mamutcsontból épült szerkezetet fedeztek fel – a 2014-ben feltárt a legrégebbi az orosz síkságon. A korábban azonosított szerkezetek többsége apró volt, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg téli lakásként használták ezeket a fákkal gyéren borított tájon. A Kostenki 11 azonban túl nagy méretű, ami azt sugallja, hogy más célokat szolgált. David Beresford-Jones, a Cambridge-i Egyetem környezetvédelmi régésze és a cikk szerzője logikus felvetésnek tartja, hogy ez a hely valaha húsfeldolgozóként szolgált. A környéken leölt mamutokat erre a helyre vonszolták, a húst és a zsírt itt bontották le és ásták el az állandóan fagyott talajban – permafroszt –, ami hűtőszekrényként őrizte a szűkös napokra a helyiek élelmét. A hatalmas csontokból – jobb ötlet híján – meghökkentő építményt alakítottak ki. A csontgyűrű valószínűleg fél méter magas volt, mielőtt összeomlott volna néhány ezer évvel ezelőtt. A helyszínről származó minták elemzése alapján derült ki, hogy a csontok nagyjából 25 ezer évesek.

Égett mamutcsontszilánkok is előkerültek, amelyek azt jelezték, hogy az akkori emberek valószínűleg fával tüzelnek, majd a vadállatok zsíros csontjaival táplálták a lángot. A „csontos tüzek” nagyobb fényt adnak, de kevesebb meleget. Talán éppen a fényre volt szükség, hogy a vadászok éjszaka is dolgozzanak: mielőbb megtisztítsák és biztonságba helyezzék a mamutcsontokat – az éhes farkasok és más ragadozók megérkezése előtt.

A csapat elismerte, hogy nem oldották meg a csontkör rejtélyét. Nem tudni, mennyi ideig használták ezt a helyet, és volt-e valamilyen rituális jelentősége?

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.