Lassú, de biztos dominóhatás Jeruzsálemben

Nem követte azonnali dominóhatás, viszont az arab államok lázadása is elmaradt, mikor az Egyesült Államok 2017 végén nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetése mellett döntött. Ha a változás lassú is, fontosabb, hogy visszafordíthatatlan.

Birds fly on a foggy day near the Dome of the Rock, located in Jerusalem's Old City on the compound known to Muslims as Noble Sanctuary and to Jews as Temple Mount, Jerusalem, January 2, 2018. REUTERS/Ammar Awad - RC1FAC4E2C00

Mintha zavarodottság futott volna át Alekszandar Vučić szerb államfő arcán, mikor Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette a Fehér Házban, hogy Szerbia 2021 júliusában Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét. Belelapozott az asztalon heverő szerződésbe, kissé tanácstalanul kinézett oldalra, majd tétován hajába túrt – mintha meglepte volna, hogy mit is írt alá.

Bármi is állt a háttérben, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és Guatemala után Szerbia lesz a harmadik ország, amely Jeruzsálemben nyitja meg nagykövetségét. A negyedik a muszlim többségű Koszovó lehet; Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök nemcsak arra tett ígéretet, hogy elismerik a zsidó államot, de arra is, hogy külképviseletüknek Jeruzsálem ad majd otthont. Donald Trump így két legyet ütött egy csapásra: a pénteken tető alá hozott gazdasági együttműködéssel új életet lehelt a szerb-koszovói megbékélésbe, és ennek margóján újabb diplomáciai győzelmet aratott a zsidó államnak. – A béke köre egyre bővül – fogalmazott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, reményét fejezve ki, hogy ehhez újabb országok csatlakoznak majd.

Pedig miután 2017 végén óriási nemzetközi vihart kavarva az amerikai elnök bejelentette, hogy Jeruzsálembe költözteti a nagykövetséget, lépését nem követte dominóhatás. Még az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei is ódzkodtak követni példáját,

az elmúlt három évben mindössze egyetlen apró közép-amerikai állam, Guatemala lépett a nyomába.

Mások legfeljebb az ígéretekig jutottak. Honduras elismerte ugyan Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként, de nagykövetségének átköltöztetése még várat magára. Jair Bolsonaro brazil elnök többször jelezte elkötelezettségét, az eredeti tervek szerint idén már meg kellene nyitnia kapuit az új külképviseletnek a szent városban, ám ennek semmi jele. Csehországban ugyancsak régóta terítéken van a kérdés, felmerült a lehetőség Paraguayban és Romániában is, de döntés még sehol nem született az ügyben.

Legfrissebb fejleményként a hétvégén még a keresztény többségű, kelet-afrikai Malawi nemrégiben megválasztott elnöke is kilátásba helyezte, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Izraellel, aminek keretében Jeruzsálemben nyitna nagykövetséget.

Ha a változás nem is gyors, de ami fontosabb: úgy tűnik, visszafordíthatatlan. Már az amerikai demokraták elnökjelöltje, Joe Biden is világossá tette kampányában, akkor is marad minden a régiben, ha őt választják meg novemberben. Mi sem jelzi jobban a fordulatot, hogy Szerbia 2017-ben az ENSZ-ben még elítélte azt az amerikai döntést, melyet most, két évvel később már követett. Ráadásul a nagykövetség átköltöztetése csak a jéghegy csúcsa, ettől függetlenül számos állam, köztük Magyarország is gazdasági képviseletet nyitott Jeruzsálemben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyébként azt többször igyekezett leszögezni, hogy a magyar nagykövetség marad Tel-Avivban, Magyarország elkötelezett a izraeli-palesztin kétállami megoldás mellett, és a gazdasági képviselet nyitása Jeruzsálemben nem a palesztinok ellen irányul.

Palesztina viszont közben kétségbeesetten küzd, hogy útját állja a folyamatnak. Szerbia és Koszovó bejelentése után ismét azzal fenyegetőztek, hogy döntésük ára a kapcsolatok megszakítása a palesztinokkal. Csakhogy úgy tűnik, ez már egyre kevesebbeket riaszt el, beleértve az arab államokat is, amelyektől legfeljebb néhány elítélő nyilatkozatra futja. Sőt a palesztinokat ért megannyi csapás után augusztus elején az Egyesült Arab Emírségek a harmadik arab államként – Egyiptom és Jordánia után – hivatalosan is felvette a kapcsolatokat Izraellel. Habár korábban többek között Marokkó, Bahrein, Szudán, Omán neve is felmerült, az amerikai nyomás ellenére példájukat egyelőre senki nem követte. Egyelőre kivár Szaúd-Arábia is, a híradások szerint Szalmán szaúdi király vasárnap telefonon egyeztetett Donald Trumppal, melynek során a kétállami megoldás fontosságát hangsúlyozta.