Kik követhetik az Egyesült Arab Emírségeket?

Folynak a találgatások, hogy kik léphetnek az Izraellel kibékülő Egyesült Arab Emírségek nyomába.

Israel Prime Minister Office Israeli Prime minister Benjamin Netanyahu walks together with Sultan Qaboos bin Said in this undated handout provided by the Israel Prime Minister Office, in Oman. Israel GPO/Handout via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS PICTURE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. - RC1AA847ECA0 Fotó: Handout .

– Most, hogy megtört a jég, arra számítok, hogy több muszlim és arab ország is követni fogja az Egyesült Arab Emírségek példáját – bizakodott Donald Trump amerikai elnök, amikor a múlt héten bejelentették, hogy a hét emírség szövetsége hivatalos diplomáciai kapcsolatokat létesít Izraellel, ha az felhagy a palesztin területek annektálására vonatkozó terveivel. Arról azóta is lázas találgatások folynak, hogy kik léphetnek a közeljövőben Abu-Dzabi nyomába.

Hivatalosan még senki nem erősítette meg ez irányú szándékát, de már négy ország is szóba került. Eli Cohen izraeli hírszerzési miniszter a minap arról beszélt, hogy hasonló lépésekre számít Bahreintől, Omántól, valamint több muszlim többségű afrikai államtól, mindenekelőtt Szudántól. Ezt alátámasztja, hogy az apró, ám gazdag Bahrein az elsők között volt, amely örömmel üdvözölte az Egyesült Arab Emírségek döntését. Külügyminiszterük pedig már többször kifejezetten barátságosan nyilatkozott Izraelről, s tavaly nagy port vert fel, hogy Washingtonban izraeli kollégájával közös fényképet készítettek. Omán, amely a Közel-Keleten gyakorta a független békítő szerepét játssza, ugyancsak jól illik a képbe. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2018-ban még látogatást is tett az országban a néhai Kábúsz szultánnál. Ami Szudánt illeti, az államot harminc éven át vezető Omar el-Besír elnök tavalyi bukása után a viszony rendezése Izraellel segíthet jó pontokat szerezni a Nyugatnál. A folyamat már idén elkezdődött, amikor az izraeli kormányfő és a szudáni átmeneti tanács vezetője Ugandában tárgyalt.

Izraeli értesülések szerint a negyedik szóba jöhető ország Marokkó. A felvetés nem új keletű, már korábban is felvetődött, hogy az észak-afrikai arab állam az Egyesült Államok közvetítésével rendezné kapcsolatait Izraellel, ha cserébe elnyerné Washington teljes támogatását a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara ügyében. A két ország viszonya eddig is jónak volt mondható, turisztikai, kereskedelmi és titkosszolgálati együttműködés jellemzi. Mi több, Marokkó a mai napig az arab világ legnagyobb, mintegy háromezer fős zsidó közösségének ad otthont.

Szóba került még a feltűnő hallgatásba burkolózó Szaúd-Arábia neve. Az valószínűsíthető, hogy az Egyesült Arab Emírségek a „nagy testvér” beleegyezése nélkül aligha hozott volna meg egy ilyen horderejű döntést. Szakértők mégis azt valószínűsítik, hogy – már csak az iszlámban betöltött fontos szerepe miatt is – Rijád aligha fog azonnal változtatni politikáján.

A vezetőknek számolniuk kell azzal is, hogy egy dolog a külpolitika, és egy másik a közvélemény. Márpedig az arab államokban – köztük Egyiptomban és Jordániában, amelyek már korábban felvették a kapcsolatot Izraellel – a többség még mindig meglehetősen ellenséges a zsidó állammal. Ezt támasztja alá az Arabbarometer tavalyi közvélemény-kutatása is, amely szerint a legtöbb országban még mindig nagyobb fenyegetésként tekintenek Izraelre, mint Iránra.