A különböző nem kormányzati szerveknek (NGO-k), valamint a migrációt támogató egyéb szervezeteknek és hatóságoknak adna át számos jogkört a migráció kontrollálásával kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök európai parlamenti pártcsaládjának, az Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) menekültügyi paktumtervezete.
A napokban nyilvánosságra hozott javaslatcsomag szerint például a visszautasított menedékkérelmű migránsok visszaküldésében nagyobb befolyás jutna a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (IOM) és az ENSZ menekültügyi szervezetének. Európa külső határainak védelmében és a migránsok regisztrálásában, fogadásában pedig a tagállamok mellett az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Frontex, az Europol, az IOM és számos NGO is részt venne. Ezek közül több is, például az EASO a migrációt támogatja, utóbbi szervezet forrásait megnövelnék, valamint egy uniós menekültügyi ügynökséggé alakítanák EUAA néven.
Kiemelt migrációs fogadópontokat is létrehoznának a schengeni határnak az illegális migráció által leginkább érintett részein, ahol az NGO-k mellett szintén az említett szervezetek közül több felügyelné a bevándorlást.
A tervezetből úgy tűnik, hogy az új ügynökséget megkerülhetetlenné tennék a migráció felügyeletében, hiszen részt venne a monitorozásban, illetve technikai és működési támogatást is nyújtana az egyes tagállamoknak. A tagállamok közti információmegosztást is növelnék, továbbá a különböző európai adatbázisokat is elérhetővé tennék a számukra, amit az embercsempészet elleni fellépés, valamint a kísérő nélküli kiskorúak felderítésének szükségességével indokolnak. Itt érdemes megjegyezni: nem említik, hogy konkrétan mely adatbázisok tartalmát osztanák meg. Terveik szerint EU-s forrásból is támogatnák a nemzeti integrációs politikákat, amelyek kidolgozásában a különböző NGO-k is kulcsszerepet játszanának, elsősorban működési támogatás nyújtásával. Azt nem tisztázza a dokumentum, hogy minden tagállam számára kötelező lenne-e kidolgozni a migránsok integrációját célzó tervezetet.
Macronék migrációs csomagjából az is kiderül, hogy elsősorban a munkaerőhiányt orvosolnák az új paktummal. Terveik szerint kedvezőbb jogi környezetet hoznának létre a potenciális munkavállalók számára. Így akár az alacsonyan képzett migránsoknak is megkönnyítenék a munkába állást – azonos feltételek vonatkoznának rájuk, mint az adott ország állampolgáraira –, sőt akár a letelepedést vagy az állampolgárság megszerzését is könnyebben elérhetővé tennék számukra. Meggyorsítanák a bevándorlók letelepedési kérelmeinek elbírálását is, amihez világosabb szűrőkritériumokat vezetnének be. A rostán átjutók pedig gyakorlatilag szabad utat kapnának a munkavállaláshoz.
Egy közös adatbázist is kialakítanának a gazdasági bevándorlókról, amelyből az egyes államok a munkaerőpiaci igényeik szerint válogathatnának. Bár ez utóbbi önkéntes alapon működne, magával a letelepedéssel kapcsolatban minden tagállamra érvényes – ám részleteiben nem ismertetett – „objektív kritériumon alapuló szolidaritási mechanizmust” indítanának be, amely a felelősség megosztásán alapulna. Így nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a kötelező betelepítési kvótákhoz hasonló elképzelés szerepel a paktumban.
Tiltás helyett zöld jelzés. Bevándorló a calais-i kerítések előtt
Fotó: REUTERS/Benoit Tessier
A paktum további aggályos pontja, hogy konkrétan hol folytatnák a migráció helyzetéről indítani tervezett „célzott és objektív” tájékoztató kampányt, amelyre a dokumentum szerint az embercsempészek által terjesztett hamis információk miatt volna szükség. Az unió különböző liberális pártjai és egyéb szervezetei a migrációt ellenző országokban – köztük Magyarországon – folytattak a bevándorlást kívánatos dologként ábrázoló propagandát, emellett egyes Soros György által támogatott NGO-k az illegális migrációt megkönnyítő brosúrákat, anonim bankkártyákat és egyéb eszközöket osztottak az Európába igyekvő bevándorlóknak, mindenféle szelektálás nélkül.
A javaslatcsomag magánhajók részvételét is megengedné a migránsok tengeri mentésében, ami azért különös, mert az embercsempészet egyik legfőbb csatornája a Földközi-tengeren működött, ahol éppen az jelentett problémát, hogy a nemzeti hatóságokon kívül más szereplők – például NGO-hajók – is részt vehettek a mentésben, ám több esetben maguk is illegálisan szállítottak migránsokat az unió területére.
A tervezetben elismerik, hogy az Európai Unió nem volt képes elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket az utóbbi években megnövekedett migrációs nyomás tett volna szükségessé, s úgy fogalmaznak, hogy az elmúlt időszak migrációs folyamatával összefüggésben csak az embercsempészek üzleti modellje nevezhető virágzónak. Arra is kitérnek, hogy nem minden bevándorló háborús menekült, s akiknek esetében erre fény derült, ezért elutasították a menedékkérelmüket, azokat az eddigi tapasztalatok alapján nem voltak képesek a származási országukba erővel visszatelepíteni az adott államok.
Szintén az európaiak életét hátrányosan befolyásoló következmények között említik, hogy az unió gyenge külső határainak miatt a belső, tagállamok közötti mozgást is korlátozni kellett. A bevándorlás kontroll alatt tartására tett számos javaslat között szerepel, hogy a migrációt az európai külpolitika sarokkövévé tennék, mivel a dokumentum szerint az Európában tapasztalt bevándorlás csak nemzetközi keretekben kezelhető, s a kibocsátó, valamint a tranzitországokkal együttműködve orvosolnák a probléma gyökerét.
Megfelelő fogadóhelyeket alakítanának ki a menekültek otthonainak közelében EU-s támogatással, így lépnének fel az embercsempészek ellen és az elutasított letelepedési kérelmű migránsok visszaküldése érdekében. Az úgynevezett harmadik (EU-n kívüli) biztonságos országba való visszatérés folyamatáról és annak feltételeiről is világosabb kritériumrendszert alakítanának ki a megfelelő ösztönzők és szankciók alkalmazása mellett, így például a vízumkiadás megkönnyítésével vagy megnehezítésével vennék rá az államokat az együttműködésre.
