Már Szerbia is jócskán lehagyta átoltottságban az Európai Uniót

Belgrád nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből: a Nyugaton és a Keleten gyártott oltóanyagokból is betárazott.

epa08938917 An elderly patient receives a dose of Pfizer-BioNTech COVID-19 vaccine during the vaccination at Novi Beograd medical center in Belgrade, Serbia, 15 January 2021. Serbia began its coronavirus disease (COVID-19) vaccination campaign of elderly and medical workers on 24 December 2020. EPA/MARKO DJOKOVIC Fotó: MARKO DJOKOVIC

Miközben az Európai Unió napok óta nem tesz mást, mint a felelősséget a gyártókra tolva magyarázkodik az elhibázott vakcinabeszerzések miatt, már a nagyságrendekkel szegényebb büdzséből gazdálkodó, nem EU-tag Szerbia is jócskán megelőzte a blokkot az átoltottság tekintetében. A Financial Times brit gazdasági napilap minapi összesítéséből kiderült:

a nyugat-balkáni ország Európában a második helyen áll a beoltottak arányát tekintve, Szerbiát pedig a listán egyetlen európai állam, az uniót januárban elhagyó Egyesült Királyság előzi meg.

Nem az EU-tól jött a segítség

A hétmilliós országban mindenesetre már több mint 300 ezer embert beoltottak valamelyik vakcinával, az ország jelenlegi átoltottsága így 4,6 százalék, miközben az uniós tagállamok közül a legjobban álló Olaszországban a lakosok csupán 2,5 százaléka jutott hozzá valamelyik vakcinához. Az oltási kampányt egyébként a szerbek is az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcinájával kezdték: ebből tavaly decemberben 4784, januárban pedig 19 500 ampulla érkezett az országba. Az orosz Szputnyik V-ből Belgrád kétmillió adagot rendelt, ennek első szállítmánya már tavaly december 30-án meg is érkezett, az ígéret szerint pedig januárban az orosz fél a megrendelés többi részét is teljesíti. A kínai Sinopharm szérumából több mint egymillió adag szintén már január közepe óta elérhető.

A 2012 óta uniós tagjelölt státusban lévő Szerbia az oltási programja összeállításánál egyébként még azzal is számolt, hogy az Európai Uniótól is kap vakcinát, ebből azonban – mostanáig – semmi nem valósult meg.

A Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó vakcinája nagy népszerűségnek örvend Szerbiában. Fotó: MTI/AP/Hszinhua hírügynökség/Zhang Yuwei

Eredetileg ugyanis a legnagyobbrészt uniós tagállamok pénzügyi támogatásából létrejövő, a kis és alacsony jövedelmű országok védőoltással való ellátására létrehozott COVAX nevű – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a genfi Oltóanyag-szövetség által közösen vezetett – nemzetközi vakcinaelosztótól is számított volna Belgrád segítségre.

– A COVAX-tól még nem kaptunk egyetlen vakcinát sem. Amit eddig szereztünk, azt kétoldalú tárgyalások révén szereztük

– idézte az Euronews páneurópai hírportál Alekszandar Vucsics szerb elnököt. Az államfő nemrég arra is emlékeztetett: Belgrád kétmillió eurót adományozott is az uniós vakcinafejlesztésre. Szerbia egyébként éppen a globális vakcinaverseny miatt döntött úgy, hogy a Nyugaton és a Keleten gyártott oltóanyagokból is rendel. Egyelőre ugyan az országban csak a Pfizer–BioNTech, a Szputnyik V és a Sinopharm oltóanyaga érhető el, a szerb kormány által erre a célra létrehozott honlapon az érdeklődők már az amerikai Moderna és a brit–svéd AstraZeneca oltóanyagára is előjegyezhetnek, Belgrád ugyanis arra készül, hogy ezeket is mihamarabb engedélyezi.

Hónapokkal lemaradva

A számok tehát nem hazudnak: az országok oltási kampányainak előrehaladottságát kormányzati forrásokból származó hivatalos adatok alapján összehasonlító Our World in Data statisztikájából az derül ki, hogy az uniós tagállamok nem csupán a lista élén álló Izraelhez vagy néhány Öböl-menti monarchiához viszonyítva vannak jelentősen lemaradva, de még az Egyesült Államokhoz képest is, ahol a lakosságnak körülbelül hat százaléka már megkapta az oltóanyagot.

Ezzel szemben az Európai Unió lakosságának átoltottsága összességében még mindig nem éri el a két százalékot.

A The New York Times liberális amerikai napilap ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: amennyiben a jelenleg harmincszázalékos átoltottságnál tartó Izrael tartja az eddigi ütemet, négy hét múlva a zsidó állam lakosságának mintegy fele be lesz oltva a kétdózisú vakcinák legalább egyik felével, miközben az európai országok többsége hónapokra van attól, hogy elérje az izraeli oltottsági szintet.

Záporoznak a kritikák – főleg Németországból

Nem meglepő tehát, hogy gyakorlatilag már minden tagállamból, köztük Ausztriából, Lengyelországból, Ciprusból és Csehországból is záporoznak a kritikák Brüsszelre, hiszen az oltási központok az egész kontinensen startra készen állnak, csakhogy egyelőre nincs mivel oltani, minden ország hiánnyal küzd. Noha az Európai Bizottság a vakcinabeszerzési tárgyalásokat a német uniós elnökség idején bonyolította le, éppen Németország bírálja leghangosabban az uniós beszerzéseket. A minap Markus Söder bajor miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

a koronavírus-járvány leküzdését tekintve a hosszú távú megoldást egyértelműen az oltás jelentheti, csakhogy nincs megfelelő mennyiségű oltóanyag, ez pedig bizalomvesztést okoz a lakosság körében.

Szerbiában is az idősek és az egészségügyi dolgozók kapják meg először az oltóanyagot Fotó: EPA/MARKO DJOKOVIC

Söder a német szövetségi kormánnyal és a Bizottsággal szemben is éles kritikát megfogalmazva hangsúlyozta: hiába az utánrendelés, a folyamatok túlságosan bürokratikusak. – Tény, hogy valami félresikerült – mondta, majd hozzátette: bár ellenzi az oltási nacionalizmust, de aggasztja, hogy más országok gyorsabban és hatékonyabban rendeltek a vakcinákból.

Málta is sietteti Brüsszelt

Úgy tűnik, már Máltánál is betelt a pohár. A brüsszeli Politico tegnapi hírlevele arról írt:

a szigetország egészségügyi minisztere, Chris Fearne levelet írt Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztosnak, amelyben arra ösztönözte Brüsszelt, hogy álljon készen extra mennyiségű oltóanyag felvásárlására, az oltások iránti erős globális keresetet figyelembe véve ugyanis ideje lenne előre tervezni.

Valletta szerint ugyanis egyelőre semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a vakcinák hatásosságához a két dózison felül nem lesz-e szükség egy harmadik dózisra is, emiatt pedig elengedhetetlen, hogy az EU még idejében betárazzon az oltóanyagokból.