Maradnak a szankciók Oroszországgal szemben

Újabb fél évvel hosszabbította meg az Európai Unió az Oroszország elleni szankciók gazdasági részét, és az eddigi Belarusszal szembeni korlátozások kiterjesztéséről is döntöttek. A 2014 óta érvényben lévő orosz szankciók mind az EU-nak, mind Moszkvának komoly, több tízmilliárd eurós veszteségeket okoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump megválasztása óta bízik az eltörlésükben, ám a befagyott kelet-ukrajnai konfliktus miatt a szankciók kérdése zsákutcába került.

Moszkva, 2020. szeptember 22. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ-közgyûlésre elõre rögzített beszéde közben Moszkvában 2020. szeptember 22-én. A közgyûlésen megemlékeznek az ENSZ-alapokmány aláírásának 75. évfordulójáról. MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Klimentyev Fotó: Mihail Klimentyev

Mire a jelenlegi hosszabbítás lejár, immár hét éve lesznek érvényben az Oroszország elleni szankciók. A döntés még a múlt heti uniós csúcson született, de most hagyta jóvá ténylegesen is az Európai Tanács. Brüsszel először 2014 júliusában vezetett be korlátozásokat Moszkvával szemben a Krím-félsziget orosz megszállása miatt: többek között az európai finanszírozási források letiltása, katonai eszközök export és import tilalma, valamint különböző technológiákhoz való hozzáférés korlátozása (például az energetikai szektorban). Oroszország válaszreakciója az Európai Uniót is érzékenyen érintette: Moszkva minden, szankciókhoz csatlakozott ország ellen kereskedelmi embargót vezetett be bizonyos élelmiszer-csoportokra, ami nagy veszteséget okozott az európai termelőknek.

Szankciós zsákutca

2015-ben a szankciók feloldását a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus rendezéséhez, az úgy nevezett Minszki egyezményekhez kötötték. Mivel az elmúlt években a konfliktus rendezésében semmi nem történt, a szankciók kérdése is zsákutcába került.

Azóta Brüsszel fél évente hosszabbítja meg az Oroszországgal szembeni korlátozásokat, és ezt követi – vagy sokszor megelőzi Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök már november 21-én újabb egy évvel hosszabbította meg az orosz válasz-szankciókat.

Újabb belarusz kör

Csütörtökön Belarusz ügyében is EU-s döntés született: újabb 29 embert és hét szervezetet adták hozzá a szankciós listához. Ez az uniós lépések harmadik köre Aljakszandr Lukasenka rendszerével szemben: az augusztusi elnökválasztásokon történt csalások és hatósági erőszak miatt az Európai Unió október óta összesen 88 személy ellen intézkedett, és maga Lukasenka is a szankciós listára került. A héten hozott intézkedések újdonságát adja, hogy immár állami vállalatokat – leginkább a belarusz védelmi szektorhoz kapcsolódó gyártókat is szankciókkal sújtották.

A szankciók működnek?

A szankciók működnek, azonban nem csak Oroszországnak, de az Európai Uniónak is komoly veszteségeket okoznak. A kérdés az, hogy melyik félnek fáj jobban, illetve hogy elérték-e a kívánt hatást. Mindkettőre nehéz válaszolni. Az utóbbinak két összetevője van: Kelet-Ukrajnában továbbra is konfliktus dúl, a minszki egyezmények nem haladnak, tehát ilyen szempontból nem született eredmény. Másrészt újabb orosz agresszív lépés sem történt, sem Ukrajnában, sem máshol, de azt nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy ez a szankciók hatása lenne.

A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó szakértő, Deák András szerint a szankciós hatás kvantitatívan nehezen mérhető, és sok esetben már eleve teljesíthetetlen feltételeket szabnak a korlátozásokkal sújtott állam számára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint az Oroszország elleni szankcióknak is büntető hatása van, illetve “arcmentés” a Nyugat számára, mivel katonailag nem lehetett reagálni a Moszkva lépéseire. Hasonló kategóriába esnek a Belarusz elleni szankciók is: az egyes személyek ellen bevezetett beutazási tilalom pusztán szimbolikus, de önmagában nem fogja megváltoztatni Lukasenka politikáját.

A német IFO Gazdaságkutató Intézet a napokban publikált tanulmánya szerint az Európai Unió 21 milliárd dollárt veszít évente az egymással szembeni szankciókon. A legnagyobb vesztes Németország, amelynek évi gazdasági kárát 5,45 milliárd dollárra becsülték a kutatók. Az EU vesztesége így 2014 óta meghaladta a százmilliárd dollárt.

Nem roppant össze

Az orosz gazdaság is erősen megsínylette a szankciókat: különböző becslések szerint a szankciók első öt éve alatt, 2014–2019 között 50-100 milliárd dollárra tehető a veszteség. Általánosságban elmondható, hogy évente a GDP egy-két százalékát bukja Oroszország a nyugati szankciók miatt. Összehasonlításul: az orosz egészségügy éves kiadásai megközelítőleg tízmilliárd dollárt tesznek ki.

Barack Obama korábbi amerikai elnök 2015-ben állította: a nyugati szankciók össze fogják roppantani az orosz gazdaságot. Ez nem következett be – a veszteségek több tízmilliárd dollárban mérhetőek, az orosz gazdaság évekig stagnált, de a nyugati lépések nem tudták térdre kényszeríteni Moszkvát. Mi több: a kieső nyugati importot saját gazdasági szektorok felfejlesztésével igyekeztek pótolni, ami hosszú távon az ország versenyképességét növelheti.