„A terroristákkal nem tárgyalunk, a terroristákkal harcolunk” – jelentette ki Milos Zeman a Biztonságunk nem tekinthető adottnak elnevezésű nemzetközi konferencián, amellyel Csehország hivatalosan megünnepelte NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját.
„Amennyiben a tálibok újra megszerzik az ellenőrzést Afganisztán felett, biztosra lehet venni, hogy az ázsiai ország megint a nemzetközi terrorizmus támaszpontjává válik” – szögezte le Zeman rövid ünnepi beszédében, feltehetően arra utalva, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a tálibokkal az afganisztáni rendezésről.
Andrej Babis cseh kormányfő rámutatott arra, hogy Csehország egyedül nem képes megvédeni magát, ezért számára a NATO-tagság létfontosságú.
Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozása 1999-ben a NATO-hoz reális bizonyítéka volt annak, hogy a vasfüggöny véglegesen a múlté – jelentette ki Andrej Kiska szlovák államfő. Szerinte rendkívül fontos, hogy húsz évvel ezelőtt mindhárom ország – majd 2004-ben Szlovákia is – saját akaratából csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez.
„Megmutattuk hová tartozunk, s milyenek az értékeink” – húzta alá.
Lengyelország számára a NATO-csatlakozás történelmi mérföldkő volt, amely megerősítette az ország biztonságát és szavatolja fejlődését – fejtette ki Andrzej Duda lengyel államfő.
Újságírói kérdésekre válaszolva mind a három államfő megerősítette, hogy fontosnak tartja a védelmi kiadások növelését.
„Magyarország 2024-re a GDP két százalékára emeli védelmi kiadásait. Erről már megszülettek a szükséges döntések” – válaszolta Áder János az MTI tudósítójának érdeklődésére. Az államfő szerint az ez irányú tervek időarányosan teljesültek, s „a magyar honvédelem minden területen korszerűsítve lesz, hogy megfeleljen a 21. század követelményeinek és kihívásainak” – tette hozzá a köztársasági elnök.
Előrelépéssel, de megállapodás nélkül ért véget az amerikai-tálib tárgyalások legutóbbi fordulója
Előrelépéssel, de megállapodás nélkül ért véget az afganisztáni tálib szélsőséges mozgalom és az Egyesült Államok képviselőinek legutóbbi, 16 napig tartó dohai tárgyalása kedden – közölték az afganisztáni konfliktus lezárását célzó megbeszéléseket ismerő források.
A tárgyalásoknak csupán két témája volt: a külföldi erők kivonása a közép-ázsiai országból, valamint annak szavatolása, hogy Afganisztánt ne használhassák más országok megtámadására – mondta az egyik forrás.
Ezzel szemben a TASZSZ orosz hírügynökség az afgán Tolo News hírtelevízióra hivatkozva azt közölte, hogy a katari találkozó az amerikai katonák kivonásáról szóló írott megállapodással végződött.
A TASZSZ jelentése szerint az Egyesült Államok ígéretet tett csapatainak kivonására, de dátumot ehhez nem jelöltek ki. A táliboknak pedig azt a követelést támasztották, hogy szakítsa meg kapcsolatait a terrorszervezetekkel, így az al-Kaidával is.
A 17 éve tartó afganisztáni háború lezárásáról tavaly július óta folynak tárgyalások az Egyesült Államok és magas rangú tálib vezetők között. A folyamat jelentősen felgyorsult azóta, hogy tavaly szeptemberben Zalmay Khalilzadot nevezték ki az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottjának. Khalilzad nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy bevonja az egyeztetésekbe a tálibokat.
A mostani fordulón a tálibok küldöttségét a mozgalom társalapítója, Abdul Gáni Baradar molla vezette, akit több éves fogva tartást követően engedtek szabadlábra tavaly egy pakisztáni börtönből.
Ennek fényében a legutóbbi forduló volt a legmagasabb szintű tárgyalás a felek között, miközben a szélsőséges csoport továbbra is elutasítja, hogy közvetlenül tárgyaljon a kabuli vezetéssel, amelyet Washington bábkormányának tart.
A legutóbbi, januári forduló után jelentős előrelépésekről számoltak be a felek, ám a Reuters hírügynökség felhívta a figyelmet, hogy még sok a tennivaló. A különmegbízott és a radikálisok azt közölték akkor, hogy sikerült megállapodni egy békemegállapodás-tervezetről, amelynek értelmében a dokumentum aláírását követő másfél éven belül a külföldi csapatok elhagyják Afganisztánt, a tálibok pedig szavatolják, hogy az ország nem válik nemzetközi terrorszervezetek visszavonulási területévé. Khalilzad akkor azonban hangsúlyozta: nem véglegesítettek még semmilyen megállapodást a tálibokkal.
Az ázsiai országban jelenleg mintegy 14 ezer tagú amerikai kontingens szolgál, ennek ellenére a tálibok Afganisztán területének mintegy felét ellenőrzik. Szakértők szerint előreláthatóan nem lesz fenntartható a dél-ázsiai országban működő Resolute Support fedőnevű NATO-misszió a gerincét adó amerikai kontingens légi- és csapatszállítási kapacitása nélkül.
