Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Kirgizisztán elnöke, Szooronbaj Dzseenbekov bejelentette a lemondását. Az elnök hivatalos honlapján publikált közleményben leírta, hogy mindent megtett az elmúlt napokban a közhangulat enyhítéséért, beleértve a tegnap kinevezett új kirgiz kormány jóváhagyását, azonban mindez nem csökkentette a feszültséget.
– Sajnos az agresszió nem csökkent, az én azonnali lemondásomról szóló követelések folytatódtak. A helyzet egy kétoldalú konfliktus felé közeledett – írta Dzseenbekov. – Nem kapaszkodom a hatalomba. Nem szeretnék úgy maradni Kirgizisztán történelmében, mint az elnök, aki vért ontott, és saját állampolgáraira lőtt rá. Ezért hoztam meg a lemondásomról szóló döntést. [...] Semmilyen hatalom nem ér annyit, hogy azzal tönkremenjen az ország egysége és társadalmi összhangja
– jelentette be a leköszönő államfő.
A kirgiz elnök szerint az elmúlt napok eseményei miatt fennállt a veszélye annak, hogy közvetlen fegyveres konfliktus törhet ki a rendvédelmi szervek és a tüntetők között, ő pedig minden áron próbálta elkerülni a vérontást. Szooronbaj Dzseenbekov 2017-ben nyerte meg a választásokat, mandátuma 2023-ig szólt.
A közép-ázsiai államban múlt hét hétfőjén robbantak ki tüntetések a vasárnapi parlamenti választásokat követően. A hivatalos eredmények szerint a 16 versengő pártból csak négy jutott be a kirgiz parlamentbe, és azok többsége is a kormányzó erőkhöz kapcsolódott. A be nem jutott 12 párt tömeges választási csalásokat kiáltott és az eredmények kihirdetése után a tüntetők megrohamozták a parlament épületét. Másnap a választási bizottság törölte az eredményeket, a kormányfő pedig benyújtotta a lemondását. A tüntetésekben több mint 1200 ember sérült meg, az anyagi kár meghaladta a 66 millió forintot.
A zavargások következtében több napig káosz uralkodott az országban, Dzseenbekov holléte sokáig ismeretlen maradt, a parlament épülete napokig a tüntetők kezén volt. A helyzetet múlt hétvégére sikerült stabilizálni: a fővárosba, Biskekbe bevonult a katonaság, megtiltották a tömegrendezvényeket, tüntetéseket, és este kilenc órától kijárási tilalmat vezettek be.
Kirgizisztán egyik legfontosabb partnere, Oroszország ma jelentette be, hogy amíg nem áll helyre az ország állami szerveinek zavartalan működése, felfüggesztik a támogatások kifizetését. Moszkva tavaly döntött egy harmincmillió dolláros térítésmentes támogatás kifizetéséről, két éve pedig elengedték Biskek minden fennálló tartozását, ami addigra legalább hétszáz millió dollárt tett ki.
Szerdán a kirgiz parlament megválasztotta az új kormányfőt, Szadir Zsaparovot, akit a tüntetések során a börtönből szabadították ki. A következő hetekben új parlamenti választásokra kerül sor a közép-ázsiai országban, de nagy kérdés, hogy az ellenzéki erők engedik-e a korábbi kormánypártok indulását, akiket választási csalásokkal és szavazatvásárlással gyanúsítanak.
Többek között csalással is megvádolták az egyik regionális igazgatót.
Ukrajna meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást.
A drúz falvakat védte az izraeli fegyveres erő.
Engedély nélküli manőver miatt került vészes közelségbe a másik géphez.
Többek között csalással is megvádolták az egyik regionális igazgatót.
Ukrajna meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást.
A drúz falvakat védte az izraeli fegyveres erő.
Engedély nélküli manőver miatt került vészes közelségbe a másik géphez.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Többek között csalással is megvádolták az egyik regionális igazgatót.
Ukrajna meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást.
A drúz falvakat védte az izraeli fegyveres erő.
Engedély nélküli manőver miatt került vészes közelségbe a másik géphez.
A Patrióták közleményben utasította vissza a vádakat.
A külügyminisztérium szerint a két püspök kijelentései alássák a jó lengyel–német kapcsolatokat.
Egy temesi pilóta halt meg a balesetben.
Ukrajna meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást.
Attila népe máig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.
A drúz falvakat védte az izraeli fegyveres erő.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
