Semmit nem tudni a kirgiz elnök hollétéről

Teljes a zűrzavar Kirgizisztánban a parlamenti választásokat követően kirobbant tüntetések következményeként. Az elnök holléte ismeretlen, de egyébként sem világos, hogy a rendvédelmi szervek maradtak-e az oldalán, és betartják-e parancsait. A miniszterelnök lemondott, a parlament épületét pedig hétfő óta megszállás alatt tartják az ellenzéki erők. Két héten belül Kirgizisztánban új parlamenti választás várható, azonban ez még nem fogja megoldani az ország válságközeli gazdasági helyzetét és az államfő személye körüli vitákat.

Biskek, 2020. október 5. Tömegoszlatásra készülõ rendõrök az elõzõ hétvégén tartott parlamenti választások eredménye elleni tüntetésen Biskekben 2020. október 5-én. A megmozduláson több mint tíz párt hívei vettek részt. Ezek a pártok nem kerültek be a törvényhozásba, és most a szerintük elcsalt elõzõ napi voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik. MTI/EPA/Igor Kovalenko Fotó: Igor Kovalenko

A parlament épülete hétfő éjszaka óta az ellenzéki erők kezén van. A miniszterelnök lemondott, és egy ideiglenes kormányfő került kinevezésre, ám az országban uralkodó káosz miatt nem világos, hogy hozzá tudott-e már látni a feladataihoz. Több miniszter a héten egyszerűen nem jelent meg az irodájában, mint például a belügyi tárca vezetője.

A zavargások során a tüntetők kiszabadították Dzseenbekov politikai ellenfeleit, a korábban korrupcióval vádolt politikusokat, úgy mint a nyáron tizenegy év börtönre ítélt Almazbek Atambajevet, az ország korábbi elnökét. Egyelőre nem tudni, hogy a szabadon bocsátott politikusok milyen szerepet tölthetnek most be a jelenlegi helyzetben.

A jelenleg a tüntetők kezén lévő kirgiz parlament épülete. (Fotó: Reuters/Vladimir Pirogov)

A tüntetők nem elégedtek meg a választási eredmények eltörlésével: egyrészt a megismételt parlamenti választásokból kizárnák a kormányoldalhoz kapcsolódó, választási csalásokkal – többek között szavazatvásárlással – gyanúsított pártokat, másrészt az elnök menesztését is követelik. Kirgizisztánban az államfő menesztése – a megvádolási eljárás – nem egyszerű folyamat. Az elindításához a képviselők egyharmadának a hozzájárulása szükséges, majd három hónapon belül bizonyítaniuk kell a regnáló elnök alkalmatlanságát (tipikusan ilyen a hazaárulás vádja), végül a képviselők kétharmadának a beleegyezése kell a folyamat lezárásához és az államfő leváltásához. Szooronbaj Dzseenbekov 2017-ben került hatalomra, a megbízatása hat évre szól – vagyis amennyiben a parlamentben nem megy át az impeachment-eljárás, akkor 2023-ig marad hatalmon. A megvádolás folyamatát szerdán indította el a kirgiz parlament, de nagy kérdés, hogy mennyire maradnak lojálisak az államfőhöz a kormányerők, és mi lesz a következő lépések végeredménye.

Miért lázadnak az emberek?

Nem először történik hasonló, erőszakos úton kikényszerített politikai fordulat az országban: 2005-ben az úgynevezett tulipános forradalom Aszkar Akajev elnök tizenöt éves uralmának vetett véget, majd öt évvel később az előző forradalom alatt hatalomra került új vezetőnek, Kurmanbek Bakijevnek is menekülnie kellett.

Az elégedetlenség fő forrásának a szegénység és a rossz gazdasági helyzet nevezhető: Kirgizisztán a világ ötven legszegényebb országa között van, lakosságának legalább egyötöde él a szegénységi küszöb alatt. Eközben nagyon magas a kivándorlók aránya, a kirgizek közül sokan Oroszországban vállalnak munkát. A Világbank adatai szerint 2018-ban Kirgizisztán GDP-jének a 33,6 százalékát a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásai tették ki, ami erősen függővé teszi a gazdaságot – egy globális válság idején nem csak a GDP harmadát kitevő hazautalások csappannak meg, de a kivándorló polgárok is a hazatérésre kényszerülnek, növelve az elégedetlenek számát.

Valami hasonló történik most is, ahogy a 2008-as világválságot követően is. A koronavírus járvány miatt a kirgiz gazdaság az elmúlt 25 év legrosszabb recesszióját éli meg éppen, miközben drasztikusan megnövekedett az államadósság, a költségvetési deficit és az infláció. Mindezt még két további elem erősíti fel: az elmúlt hónapokban több országos korrupciós botrány is kirobbant, amelyeknek semmilyen következménye nem lett. A politikusok megmaradtak a helyükön, sőt a múlt hét végi parlamenti választásokon is indultak. A kritikusok szerint a kormány a járványkezelést is elrontotta: mind mondják, az első hullám alatt elfogytak a kórházi helyek, nem volt elég orvos és gyógyszer sem.