A rajzfilmünnep sikerének titka Szabó Gergő szerint éppen abban rejlik, hogy a gyerekek, családok és pedagógusok nemcsak nézői, hanem részesei is a programoknak. A magyar animációhoz mindenkinek van személyes kötődése, ezt az élményt viszik újra közösségi térbe.
Az Országos rajzfilmünnep közösségi ereje
A programigazgató arról is beszélt, hogy a legnagyobb nehézséget az egység és a minőség fenntartása jelenti ilyen sok, önállóan szerveződő helyszín mellett, ugyanakkor ez adja az esemény valódi értékét.
Minden település a saját közönségére szabja a programot, a központi koordináció pedig filmekkel, grafikai anyagokkal, spotokkal és pedagógiai segédletekkel segíti a munkát.
A modell szerinte a magyar kulturális élet egyik legsikeresebb „jó gyakorlata”.
– A legőszintébb, legmeghatóbb visszajelzések mindig a kis falvakból érkeznek. Olyan helyekről, ahol sokszor évek óta nem volt mozi, vagy ahol a gyerekek még sosem voltak moziban, most közösen nevethetnek, izgulhatnak egy magyar rajzfilmen.
Ezek a vetítések nemcsak gyerekeknek szólnak, szülők, nagyszülők is eljönnek, és generációk kapcsolódnak össze egy történeten keresztül. Több szervező írta, hogy „a falu újra együtt van” – ennél szebb eredményt nem is kívánhatunk
– hangsúlyozta.
Az idei rajzfilmünnep központi témája az irodalmi adaptációk világa. Szabó Gergő úgy fogalmazott: a választás nem véletlen, hiszen idén több nagy magyar írónk évfordulóját ünnepeljük, köztük Jókai Mórét és Fekete Istvánét. A szervezők ezzel a tematikával a magyar irodalom nagyjai előtt tisztelegnek, és azt a párbeszédet kívánják láthatóvá tenni, amely az irodalom és az animáció között évtizedek óta élő kapcsolatot jelent. Hozzátette: a cél az is, hogy a gyerekek a meséken keresztül természetes módon kapcsolódjanak a nemzeti kultúrához.
A programkínálat idén is sokrétű: a filmvetítések mellett bábelőadások, rajzversenyek, táncházak és közösségi foglalkozások várják a családokat. Szabó Gergő szerint mindez nem pusztán kiegészítő elem, hanem a koncepció szíve. Az animáció önmagában is közösségi műfaj – mondta – ők pedig ezt a közösségi jelleget a valóságban is megteremtik: a vetítések után közös játék, kézműveskedés vagy beszélgetés következik, amelyek hosszú távon is életben tartják a gyerekkultúrát.
A programigazgató szólt a Magyar Gyermekkultúra Mestere díjról is, amelyet minden évben egy olyan alkotó kap meg, aki kiemelkedően sokat tett a gyermekkultúráért. Elmondása szerint a jelölés szakmai és közösségi alapon történik, a díj pedig azt üzeni, hogy a gyerekkultúra ugyanolyan fontos, mint bármely más művészeti ág, hiszen itt formálódik a következő nemzedék ízlése és érzelmi intelligenciája. A fesztivál az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségét is élvezi, amit Szabó Gergő hatalmas elismerésnek nevezett. Mint mondta, ez a partnerség nemcsak kulturális, hanem nevelési és értékmegőrző szempontból is hitelesíti a rajzfilmünnep munkáját, és segít abban, hogy üzenetük nemzetközi szinten is megjelenjen. A Rajzfilmünnep ma már a Kárpát-medencei magyar közösségeket is összekapcsolja. Tudatos célként tűzték ki, hogy a külhoni képviseleteket is bevonják, és ennek köszönhetően idén már több mint egy tucat országban – a Felvidéktől Amerikáig – tartanak vetítéseket és rendezvényeket. Különösen fontosnak nevezte, hogy a diaszpórában élő magyar gyerekek anyanyelvükön, magyar történeteken keresztül kapcsolódhassanak a kultúrához.
– A rajzfilmünnep üzenete egyszerű, de időtálló – foglalta össze a programigazgató. – Azt szeretnénk átadni a gyerekeknek, családoknak és alkotóknak, hogy a mese és a rajz még mindig él. A magyar animáció érték, közösség és örömforrás egyszerre és emlékeztet bennünket arra, hogy a történeteinkben ott rejlik identitásunk és jövőnk is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!