Magyar rajzfilmek kellenek a magyar gyerekeknek

A hétvégi Veszprém–Balaton Filmpikniken mutatkozik be a Kedd Animációs Stúdió két vadonatúj rajzfilmsorozatának néhány epizódja. Az egyik M. Tóth Géza, az Oscar-jelölt Maestro író-rendezőjének Mitch-Match című sorozata. A másik Gerdelics Miklós Naszreddin hodzsája. Az alkotókkal beszélgettünk.

Fotó: Teknos

Tizenhárom esztendő múltán ismét közel került az Oscar-jelöléshez M. Tóth Géza. Matches című egyedi filmjén majd nyolc éve kezdett el dolgozni, ám félbehagyta, most fejezték be a munkát, a kész alkotás pedig járja a maga útját, azaz a fesztiválokat.

– A Matches tíz fesztiváldíjat nyert eddig, ezekre mind büszkék vagyunk, azonban a 32. Foyle Film Festival legjobb nemzetközi animációs filmjének járó Light In Motion díja különösen is fontos nekünk. Ez ad lehetőséget, hogy filmünk induljon az Oscar-jelölésért

– magyarázta a rendező.

Rófusz Ferenc A légy című alkotása 1981-ben szerezte meg hazánknak az első Oscar-szobrocskát, azóta animációs munka nem nyert. 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42-je bekerült az esélyes tíz produkció közé, ám a szűkített ötös listára nem került fel; s ne feledjük, 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphusát szintén jelölték Oscar-díjra.

– Idén negyven éve, hogy Rófusz Ferenc elkészítette A légy című díjnyertes filmjét, ezért november 13–15. között az idei, 8. Országos Rajzfilmünnep kiemelt programjaként Rófusz Ferenc életművét mutatjuk be – árulta el

M. Tóth Géza, megjegyezve: a rajzfilmünnepet a Kedd indította útjára 2011-ben.

– Ez egy több helyszínes program, igyekszünk az országban és a határokon kívül minél több helyre eljuttatni a rajzfilmeket, tavaly például több mint 110 helyszínen tartottunk vetítéseket, illetve kísérőprogramokat. Összesen a majdnem hatszáz programon 25 ezer látogató vett részt – fűzte hozzá.

E tekintélyes számok és a nyolcvanas évek eszembe juttatják a hazai animáció világszínvonalú aranykorát.

M. Tóth Géza: A bérmunkák miatt a hazai közönség inkább külföldi produkciókat lát
Fotók: Teknős Miklós

M. Tóth Géza pedig nyomban ­leszögezte: a pannóniás aranykor szakmai csúcsteljesítménye a Macskafogó volt. Nekem pedig eszembe ötlik, hogy nem sokkal rá a magyar animációs művek kikerültek a mozik és a televíziók kínálatából, helyüket átadva az egyenarcú mangáknak és a politikailag korrekt amerikai rajzfilmeknek. A szép új világban Frakk helyét Scooby Doo, Kukori és Kotkodáét Boci és Pipi, Mekk Elekét Dexter, Dr. Bubóét A Madagaszkár pingvinjei, a Mézga családét a Family Guy, Vuk helyét Pikachu, Vízipókét pedig Spongyabob vette át.

– Megszűnt a gyártás és a forgalmazás korábbi, olajozott együttműködése – idézte fel a gondokat a Kedd vezetője. – A legtöbb stúdió külföldi bérmunkákból igyekezett megélni, a hazai közönség pedig egyre inkább a külföldi produkciókkal találkozott a képernyőn és a mozivásznon.

Még szerencse, hogy a Kedd gondolt gyermekeinkre, unokáinkra. Elkészítették például filmpikniken is megnézhető, sikeres Bogyó és Babócát vagy a Kuflikat. Az előbbit Bartos Erika író-rajzoló műve alapján vitte filmre M. Tóth Géza és Antonin Krizsanics, az utóbbit – Dániel András Egy kupac kufli könyvsorozata alapján – Jurik Kristóffal rendezte a beszélgetőtársam.

– A mi műhelyünk egyike azoknak, amelyik viszonylag nagy mennyiségben készít gyerekfilmeket – mondta a Kedd alapító-vezetője, aki szerényen megjegyezte: szakmai nívó tekintetében még messze vannak az előbb emlegetett ­80-as évektől. – De még csak 18 évesek vagyunk, ha Isten éltet minket, s nem zárunk be előbb, mint kellene, eljuthatunk oda mi is – tette hozzá.

A Kedd Animációs Stúdió ma már húsz állandó munkatárssal működik, akik évekig, évtizedekig együtt dolgoznak, tanulnak egymástól, ezáltal fejlődnek. Aki régebben kezdte, az tanítja a fiatalabbakat, mert mint M. Tóth Géza mondta, erre a szakmára is igaz, hogy a műhely össztudása sokkal nagyobb, mint a benne dolgozók tudásának összessége. Természetesen egyetemi szinten képzik a szakembereket, legelőször is a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetemen, ahol interjúalanyom végzett, s ahol 1994-től 2010-ig tanított az animációs tanszéken, amit egy évtizedig (1995–2005) vezetett.

– Akár az orvosjelöltek, a rezidensek is a terepen, úgy az animációsfilm-készítők a gyakorlatban sajátítják el nélkülözhetetlen tudásukat – summázta M. Tóth Géza, akinek veszprémiként külön öröm, hogy a hétvégi Veszprém–Balaton Filmpikniken két új sorozattal lehetnek jelen. Az egyik az Oscar-jelölésre esélyes Matches-sorozat változata, a Mitch-Match, a másik a Gerdelics Miklós rendezte Naszreddin hodzsa néhány epizódja. M. Tóth Géza nagykövete a Veszprém Európa kulturális fővárosa 2023 programnak, s részt vett a nyertes pályázat kidolgozásában. A Naszreddin hodzsa mesék nemzetközi ismertsége főleg a magyar Kúnos Ignác turkológus, orientalista gyűjtőmunkájának köszönhető. A Kedd sorozata Kúnos 1800-as évek végi, XX. század eleji anatóliai útján lejegyzett mesék, anekdoták alapján született.

Gerdelics Miklós

– Szeptemberben kerül fel az első húsz rész a Telekom videótárába, illetve a Kedd YouTube-csatornáján szintén látható lesz a közeljövőben – kezdte a beszélgetést Gerdelics Miklós, aki elmondta: ez egy sajátos műfajú filmsorozat, lévén az egyes epizódok mind­össze kétpercesek.

– Ne is nevezzük rajzfilmnek, inkább amolyan mozgóképes prezentációk ezek, vicces csattanóval – jegyezte meg a rendező. A darabok főleg a világhálóra készültek, ezért rövidek, egyszerűek, mondhatni olyanok, akár a viccek.

Gerdelics Miklós pályaíve nem szokványos, az ELTE filmtudományi tanszékén végzett, majd mint vágó, aki – ahogy mondta – valamelyest értett az After Effects-animációhoz, került hét évvel ezelőtt a Keddhez, ahol azóta M. Tóth Géza termékeny alkotótársa.