Nem engedni a negyvennyolcból

Egészen elképesztően formabontó az az animációs világ, amelyet Rófusz Ferenc a művében megteremtett. A film mintegy 3600 rajzból készült.

2020. 03. 23. 14:00
null
Igazi intellektuális élmény egy rovar szemével látni egy ház berendezését
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak bejött a házba egy légy, körberepült, majd ki akart menni az ablakon. Átlátszó üveg akadályozta meg, hogy szabad legyen. Már nem vágyott semmire, csak arra, hogy kirepüljön a szabadba, de valamiféle furcsa fal, amelyen keresztül látszódott az a világ, amelyet csak néhány percre hagyott maga mögött, megakadályozta ebben. Rófusz Ferenc 1980-ban bemutatott A légy című animációs rövidfilmje azért zseniális alkotás, mert senkinek nem jutott előtte eszébe, hogy egy légy két összetett szemén keresztül (és három pontszemén, hogy egészen pontosak legyünk) lássuk a világot. Rófusz – a filmjében igazi intellektuális élményt adva – megmutatta, hogyan láthat egy légy, miközben repdes a természetben és egy házban. A gyorsasága és egy falevélre vagy éppen egy szobában lévő porcelánra landolása visszaadta egy légy életének dinamikáját. Sőt azt az érzést, milyen csodálatos is a repülés, a különös helyeken landolás, hogy mit látunk felülről és mit egészen közelről. A film megtanít más nézőpontból is nézni a körülöttünk lévő világot, esetünkben egy kertet és egy házat, amelyben adott esetben lakunk, ahol reggelente megisszuk a kávénkat, ahova délben kiülünk egy kicsit napozni. Felszabadító érzés, ahogy körberepüljük a világot légyként, ahol élünk. És ahol a légy is él.

Igazi intellektuális élmény egy rovar szemével látni egy ház berendezését

Egészen elképesztően formabontó az az animációs világ, amelyet Rófusz Ferenc a művében megteremtett. A film mintegy 3600 rajzból készült. Kezdetben Rófusz vízfestékkel dolgozott, de a próbavetítésen túl gyorsnak bizonyult a film ezzel a technikával, ezért végül fekete zsírceruzát használt a háttérrajzokhoz. Emlékezetes filmtörténeti pillanat volt, amikor bemutatták az alkotást. Meg is kapta 1981-ben az Oscar-díjat, amelyet aztán más vett át helyette, mert az akkori kommunista pártállami kultúrpolitika nem engedte elutazni a művészt. Már az előjelek is baljósak voltak. Bár a forgatókönyv 1976-ban elkészült, de a filmcenzorok nem hagyták jóvá. Nem volt világos nekik, kit szimbolizál a légy és kit az üldöző. A filmet ugyanis úgy is lehetett érteni, hogy a mindenkori hatalomnak kiszolgáltatott kisember a légy, aki az életéért küzd. A szabadságáért. A forgatókönyv első verziójában még nem csapták agyon, de ez a befejezés nem nyerte el a politika tetszését. Az üvegfalon nincs átjárás. Ahogy Rófusz Ferencnek sem volt lehetősége kiutazni, de azért láthatta a diktatúra ablakán keresztül, ahogy átveszik helyette a díjat. A legyet tehát agyon kellett csapni. Mert a kommunisták nem tűrték, ha valaki nem engedett a negyvennyolcból.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.