Oroszország és Kína számára is fontos térség
Az 1991-ben függetlenné vált Kirgizisztánt szoros politikai, történelmi és gazdasági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, ám a földrajzi pozíciója és kínai határszakasza miatt a külkapcsolataiban Kína is fontos szerepet játszik. A közel 6,5 milliós lakosságú Kirgizisztán a közép-ázsiai térség egyik legkisebb és legszegényebb államának számít, amely az elmúlt évtizedekben számos politikai megrázkódtatáson is átesett.
A közép-ázsiai országok alatt hagyományosan öt országot értjük: Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán. Gazdasági teljesítményük és fejlettségi szintjük széles skálán mozog. Kazahsztán számít a térség leggazdagabb országának, amihez a gazdag kőolaj- és uránium lelőhelyek is hozzájárulnak, miközben Tádzsikisztán nominális GDP-je mindössze 807 dollár per fő. A Magyarországnál mintegy kétszer nagyobb Kirgizisztán lényegében a déli szomszédjához hasonló gazdasági teljesítményt produkál – az 1293 dollár per fős nominális GDP-jével a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a világ ötven legszegényebb országa között van. Az etnikailag is megosztott (a lakosság 73,5 százaléka kirgiz), és alapvetően a különböző politikai klánok mentén szerveződő országban nem ritkák a politikai válságok: az elmúlt másfél évtizedben két forradalom is végigsöpört Kirgizisztánon, teljesen átrendezve a helyi viszonyokat.
Kirgizisztán területe az üzbég irányítású Kokandi Kánság szétesése után 1876-ban a Cári Birodalom, majd 1924-től a Szovjetunió része lett. A közép-ázsiai régió ma a nagyhatalmi versengés terepe, ám más miatt fontosak az itt található államok Oroszország és más miatt Kína számára. Moszkva számára elsősorban belpolitikai és birodalmi ambíciókat szolgálnak ki: a szovjet birodalmiság és a dicső múlt képe még mindig élénken él a lakosságban, és erre a politikusok szeretettel rájátszanak. Nem mellesleg több millió közép-ázsiai vendégmunkás dolgozik Oroszországban, főleg az építőiparban. A Világbank adatai szerint 2018-ban Kirgizisztán GDP-jének a 33,6 százalékát a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásai tették ki, és ennek a nagy része Oroszországból jön. Továbbá a térség egyfajta védelmi zónaként is szolgál, elszeparálva az orosz területeket a közel-keleti és afganisztáni szélsőségesekkel szemben.
Kirgizisztán aktív szerepet tölt be az orosz vezetésű szervezetekben: tagja a Független Államok Közösségének (1992), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ, 1992), az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (2015) és a közös orosz-kínai biztonsági szervezetnek, a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek is. A területén két orosz katonai bázis is működik, az egyik a KBSZSZ keretében.
Kína számára is fontos az ütközőzóna szerepe, de emellett a régió az energetikai szerepe miatt számít értékesnek: Türkmenisztán a világ negyedik legnagyobb gázkészlete felett ül, és jelentős kőolaj- és gázkészletekkel rendelkezik Üzbegisztán és Kazahsztán is. Ezen kívül fontos Közép-Ázsia kapu szerepe: a térség egyfajta köztes állomásként tekinthető Peking számára Európa felé, és az Egy övezet egy út projekt szinte minden szárazföldi útvonala a térségen keresztül halad. Kirgizisztánban leginkább az aranybányászatban vetették meg a lábukat a kínai cégek, ami az ország egyik legfontosabb exportcikke. Miközben Oroszország politikai szerepre tör a térségben, Kína a gazdasági aspektuson keresztül kezdi felülmúlni Moszkvát: Közép-Ázsiában évek óta már nem Oroszország, hanem Kína az első számú kereskedelmi partner, a pénzügyi lehetőségei révén pedig komoly függésbe hozta a régió államait. Kirgizisztán az ötödik legeladósodottabb ország a világon Kína felé: adóssága már a GDP-je 30 százalékát teszi ki. Az idén kirobbant Covid-19 járvány pedig tovább rontotta az ország helyzetét: elemzők szerint a kirgiz gazdaság az elmúlt 25 év legrosszabb recesszióját éli meg éppen, miközben drasztikusan megnövekedett az államadósság, a költségvetési deficit és az infláció.