Orbán Viktor és a Vatikán közös célja

A magyar miniszterelnököt XIV. Leó pápa fogadta a Vatikánban, ahol megerősítették Magyarország és a Szentszék közötti jó kapcsolatokat, valamint a béketeremtés iránti elkötelezettséget. A kormányfő szerint a világban létezik egy háborúellenes hálózat, amelynek spirituális középpontja a Vatikán. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a béke pártján áll, miközben Brüsszel és több európai ország a háborús logikát követi.

2025. 10. 29. 1:02
Orbán Viktor miniszterelnök XIV. Leó pápánál Fotó: MTI/Vatikáni Média
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor a Vatikánba látogatott, ahol XIV. Leó pápa fogadta őt. A magyar miniszterelnököt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is elkísérte a találkozóra. A találkozón megerősítették a Vatikán és Magyarország közti kitűnő kapcsolatokat és a béketeremtésre irányuló együttműködést.

Orbán Viktor és a Vatikán közös célja: a béketeremtés
Orbán Viktor és a Vatikán közös célja: a béketeremtés
Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor a kora reggeli órákban érkezett meg a vatikáni Szent Péter-bazilikába, ahol olasz nyelvű szentmisén vett részt feleségével, gyermekeivel, gyermekei családjával és unokáival, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. 

A Vatikán és Magyarország a béke pártján

Orbán Viktor és a szentatya közti magánaudiencinára az apostoli palotában került sor, 9 órakor kezdődött. A találkozót követően a Szentszék közleményt adott ki, amelyben tudatják, hogy Őszentsége, XIV. Leó pápa kihallgatáson fogadta Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort. Ezt követően a magyar miniszterelnök találkozott Pietro Parolin bíboros államtitkárral, valamint Paul Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok részlegének titkárával. 

Orbán Viktor a pápai audienciát követő interjúban arról beszélt, hogy van a világban egy háborúellenes, rejtett kapcsolatrendszer, amelynek a spirituális vagy lelki központja a Vatikánban van.

A magyar miniszterelnök szerint ennek a hálózatnak két központja van. Az egyik egy hatalmi pont, ahol a békéhez szükséges és a háború ellen felhasználható valós politikai eszközök vannak, „itt most az amerikai elnök áll a középpontban”. Majd kiemelte, hogy a korábbi amerikai elnök, Joe Biden nem itt állt. 

És van egy spirituális vagy lelki központja is ennek a hálózatnak, ahonnan újra és újra energiát, motivációt, elkötelezettséget, áldást, bátorítást kapnak a háború ellen küzdő politikusok. Ez pedig itt van a Vatikánban, magánál a szentatyánál

– fogalmazott a kormányfő. 

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a nyugati világban valóban kevés vezető áll a béke pártján, ez a világban nem így van. 

A magyar miniszterelnök a Békemenet és a brüsszeli csúcs után is szólt követőihez. Ukrajna háborúban áll, ezért azt akarja, hogy mindenki más is háborúzzon, minden országot be akar húzni a háborúba. Mi viszont ki akarunk maradni – mondta Orbán Viktor a Harcosok Klubjában. 

 Számunkra Magyarország az első. Nem Ukrajna!

Brüsszel háborúba megy, a háborúpárti országok már létrehozták a háborús szövetséget – jelentette ki Orbán Viktor október 23-án, a Kossuth téren. A kormányfő hozzátette: ezt elegánsan a hajlandók koalíciójának nevezik, akik készek másokat elküldeni meghalni, még több fegyvert és pénzt küldeni Ukrajnába, saját háborújukként kezelve a konfliktust.

Hajlandók elküldeni másokat meghalni. Készen állnak, hogy még több fegyvert, még több pénzt küldjenek Ukrajnába. Az orosz–ukrán háborút saját háborújukká nyilvánították, és ezzel bele is léptek. Benne vannak nyakig.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a brüsszeli irány egyértelmű: nem akarnak tárgyalni, és nem akarnak békét. Mindenáron folytatni akarják a háborút, amihez újabb tíz- és százmilliárd eurók szükségesek. A háború árát pedig velünk, európaiakkal akarják megfizettetni – fogalmazott. Brüsszelben egymást érik a háborúpárti nyilatkozatok, a budapesti békecsúcs folyamatos támadás alatt áll, az Európai Unió Tanácsa pedig elfogadta az orosz energiabeszerzéseket betiltó kereskedelmi javaslatot. 

Katonaságra kényszerítik a fiatalokat

A háborús pszichózis és az Oroszországgal mint veszélyforrással való riogatás örve alatt egyre több európai ország fontolgatja a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését – vagy épp a jelenlegi rendszer kiterjesztését. 

Mint arról beszámoltunk, a legutóbbi példa erre Horvátország, ahol a Tisza testvérpártja, a HDZ megszavazta a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését. A napokban elfogadott jogszabály értelmében a behívók kiküldését már idén megkezdhetik, és évente öt turnusban, turnusonként mintegy nyolcszáz főt képeznének ki. Elsőként a 2007-ben született férfiakat hívják majd be, akik a tervek szerint 2025 decemberéig kapják meg a behívót az orvosi vizsgálatokra. Déli szomszédunknál tizenhét év után vezetik be újra a kötelező sorkatonai szolgálatot.

A rendszer iskolapéldája Európában Észtország, amely 1991-es függetlenné válása óta folyamatosan fenntartotta a kötelező sorkatonaságot. A szolgálat az oktatás és a pozíció függvényében 8–11 hónap, a sorkatonai szolgálat területi alapon szerveződik.

Lettország akkori külügyminisztere, Krisjanis Karins 2024 elején fel is ajánlotta a többi európai országnak, hogy a lettek szívesen megosztják a kötelező sorkatonai szolgálattal kapcsolatos tapasztalataikat. Szerinte a NATO tagállamainak fontolóra kellene vennie az intézkedést.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök XIV. Leó pápánál (Fotó: MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.