Rend van, de bizonytalan a politikai jövő Kirgizisztánban

Az elmúlt hét káosza után újra rend van Kirgizisztánban: a katonaság ellenőrzi az utcákat, a megszállt épületeket visszaszerezték, estétől pedig kijárási tilalom van érvényben. A politikai térben azonban már korántsem olyan egyértelmű a helyzet. A parlament által múlt szombaton miniszterelnöknek kinevezett – a múlt héten a börtönből kiszabadított – Szadir Zsaparov ellenzéki vezető ugyanis nincs jó viszonyban az elnökkel, akinek a pozíciója egyébként is inog. Az előző választási eredményeket visszavonták, és még egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi kormánytöbbséget adó pártok elindulhatnak az új voksoláson.

Biskek, 2020. október 6. A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskekben 2020. október 5-én. A hivatalos eredmények szerint fõleg a Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. A tüntetõk a szerintük elcsalt elõzõ napi voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik. MTI/EPA/Igor Kovalenko Fotó: Igor Kovalenko

Ismét megválasztották Kirgizisztán miniszterelnökét: az ország új kormányfője újra az a Szadir Zsaparov lett, akit a parlamenti választásokat követő tiltakozások után, október 6-án neveztek ki. Korábban a kirgiz államfő, Szooronbaj Dzseenbekov visszadobta Zsaparov kinevezését, mert szerinte az nem az alkotmány szerint történt, így illegitimnek tekinthető. Mivel az új kormányfő kinevezésekor a parlament épületét megszállták a tüntetők, Zsaparovot a Dosztuk hotelben nevezték ki, ahol 51 képviselő szavazott rá, további tíz képviselő szavazatát pedig meghatalmazás alapján regisztrálták. Ezt a folyamatot vonta kérdőre Dzseenbekov, így kedden Zsaparov személyéről ismét szavazott a parlament, ahol a 120 képviselőtől 83 szavazatot kapott.

A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskekben október 5-én Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

A közép-ázsiai államban múlt hét hétfőjén robbantak ki tüntetések a vasárnapi parlamenti választásokat követően. A hivatalos eredmények szerint a 16 versengő pártból csak négy jutott be a kirgiz parlamentbe, és azok többsége is a kormányzó erőkhöz kapcsolódott. A be nem jutott 12 párt tömeges választási csalásokat kiáltott, és az eredmények kihirdetése után a tüntetők megrohamozták a parlament épületét. Másnap a választási bizottság törölte az eredményeket, a kormányfő pedig benyújtotta a lemondását. A tüntetésekben több mint ezerkétszáz ember sérült meg, az anyagi kár meghaladta a 66 millió forintot.

Kirgizisztánban több napig teljes volt a zűrzavar: az elnök, Szooronbaj Dzseenbekov és a lemondott miniszterelnök, Kubatbek Boronov hollétéről sokáig semmit nem lehetett tudni, az ország határait lezárták. Nem volt világos, hogy az új kormányfő el tudja-e végezni a feladatait, és hallgatnak-e az elnök parancsára a rendvédelmi szervek. Ez azért sem volt egyértelmű, mert a tüntetők követelései között szerepelt az elnök lemondatása is, akinek a mandátuma egyébként csak 2023-ban járna le. A zavargások során a tiltakozók kiszabadították a korábbi elnököt, Almazbek Atambajevet, akit a nyáron tizenegy év börtönre ítélték korrupció vádjával, és a szakértők körében még az is felmerült, hogy akár Atambajev és köre is kaphat valamilyen szerepet a formálódó új rendszerben.

A katonaság szombat óta Biskek utcáin van

Néhány nap után azonban Dzseenbekovnak sikerült stabilizálni a helyzetet: az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki, múlt szombaton a fővárosba, Biskekbe bevonult a katonaság. Városszerte ellenőrzőpontokat állítottak fel, este 21 órától kijárási tilalom lépett érvénybe. Közben betiltották a tömegrendezvényeket – többek között a sztrájkokat és a tüntetéseket, a kiszabadított exelnökre pedig lecsaptak a különleges alakulatok, így Atambajev ismét rács mögé került.

Bár a hatóságok visszaszerezték a kontrollt az országban, az új hatalmi felosztás még egyáltalán nem dőlt el. Egyrészt szükség van új parlamenti választások kiírására, hiszen a korábbi eredményeit törölték. A tüntetők követelték, hogy a kormányerőkhöz kapcsolódó és választási csalásokon, szavazatvásárlásokon rajtakapott pártokat zárják ki az új voksolásból, ami ellen az érintettek nyilvánvalóan küzdeni fognak. Másrészt a parlamentben várhatóan egy az elnök elmozdítását célzó vádeljárást is elindítanak, bár az nem egyszerű folyamat. Ha sikerül, akkor Dzseenbekov három évvel a mandátuma lejárta előtt távozásra kényszerülhet.

Atambajev szombati letartóztatása: nagy erőkkel vonultak ki a házához

Konfliktusosnak ígérkezik a jövőben a hatalmi ágak közti viszony is, mivel az új parlament megválasztása után Dzseenbekov államfő elveszítheti a politikai bázisát. Ugyanakkor nincs jó viszonyban az új miniszterelnökkel, Zsaparovval sem, akit éppen az ő elnöksége idején ítéltek tizenegy év börtönre. Zsaparov parlamenti képviselő volt, aki aktívan kampányolt az ország legnagyobb aranybányája, a Kumtor államosítása ügyében. 2013-ban egy politikai akció során fogságba ejtette a terület kormányzóját, majd büntetőeljárástól tartva Ciprusra szökött. Zsaparov végül éppen Dzseenbekov megválasztása után, 2017-ben tért haza, ekkor vették őrizetbe, és csak a múlt héten, a tüntetések során szabadult.

Nem először történik hasonló politikai fordulat az országban: 2005-ben az úgynevezett tulipános forradalom Aszkar Akajev elnök tizenöt éves uralmának vetett véget, majd öt évvel később az előző forradalom alatt hatalomra került új vezetőnek, Kurmanbek Bakijevnek is menekülnie kellett. Az elégedetlenség fő forrásának a szegénység és a rossz gazdasági helyzet nevezhető – Kirgizisztán a világ ötven legszegényebb országa között van, és a helyzetén csak tovább rontott a jelenlegi járványügyi helyzet.