– Az észak-atlanti szervezet már az előző csúcstalálkozóján is kockázatnak érzékelte Kínát, nagyon egyszerűen azért, mert az ázsiai ország olyan hatalmi képességekre tesz szert, amelyek kihívást jelentenek a világnak
– mondta a Magyar Nemzetnek Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagállamok vezetői hétfői csúcstalálkozójukon kemény bírálatot fogalmaztak meg Kínával szemben.
– A legtöbb szakértő arról beszél, hogy vagy egy multipoláris világ lesz, vagy pedig egy új bipoláris világrend Kína és az Egyesült Államok között, és azt gondolom, hogy ez gyakorlatilag minden NATO-tagország számára veszélyt jelent
– magyarázta a szakértő.
Joe Biden amerikai elnök külön fel is szólította a szövetség tagjait, hogy lépjenek fel Kína tekintélyuralmával és növekvő katonai befolyásával szemben.
– Az amerikai politika változása a NATO-ra is kihat
– válaszolta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunk azon kérdésére, hogy Biden színre lépése lehetett-e az oka annak, hogy a NATO-csúcson ennyire előtérbe került Kína. Hozzátette: Barack Obama alatt az amerikai szárazföldi erők, a haditengerészet és a légierő jelentős részét áttelepítették Kína környékére, mert a fő ellenség Kína volt, Donald Trump alatt egy teljesen új biztonságpolitikát követett Washington, majd Joe Biden alatt részint visszatért az Obama-féle politika.
– Kína gőzerővel halad előre gazdaságilag, politikailag, hírszerzésileg és katonailag is. Az Egyesült Államoknak történelmileg ma van az utolsó esélye arra, hogy megállítsa Kínát. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor Kína gazdaságilag le fogja hagyni az Egyesült Államokat, és teljesen új globális politikai helyzet fog létrejönni
– nyilatkozta lapunknak Nógrádi György.
Joe Biden e heti programja a brüsszeli NATO-csúccsal nem ért véget: az elnök Genfbe vette az irányt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon, mivel az utóbbi időben nemcsak Washington és Peking, hanem Washington és Moszkva között is fagyossá vált a hangulat.
– A hidegháború óta nem volt ilyen rossz a két fél viszonya, de azt is lehet látni, hogy Oroszország kiköveteli magának azt, hogy az Egyesült Államok globális hatalomként tekintsen rá, annak ellenére, hogy a nukleáris fegyverektől eltekintve nem gondolom, hogy valóban globális hatalom lenne
– fejtette ki Tálas Péter. A szakértő elmondta azt is, hogy nem vár valódi előrelépést a találkozótól, annak inkább az lesz a célja, hogy a felek beszéljenek egymással. Nógrádi György hozzátette, hogy a két fél teljesen más koncepcióval megy a csúcstalálkozóra. Az amerikai ötlet az, hogy meg kell beszélni Ukrajna ügyét, vagyis az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget és a donbászi konfliktus kérdését, az orosz fél szerint pedig mindenről tárgyalniuk kell, ami a két ország közt feszültséget jelent, így például a Nyitott égbolt szerződés felmondása, az iráni atomalku és Észak-Korea kérdése.
– A legfőbb kérdésben nyilvánvalóan kőkemény vita és teljesen más koncepció várható
– jelentette ki a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország hogyan áll hozzá Washington és Moszkva elhidegült kapcsolatához, Nógrádi György azt felelte: mi Közép-Európában egyértelművé tettük, hogy ha a Kelet és a Nyugat egymásnak esik, mi középen kapjuk a pofonokat, tehát a magyar stratégiai cél az, hogy lehetőség szerint jó kapcsolataink legyenek az oroszokkal és a kínaiakkal.
– Mi a Nyugat része vagyunk, a NATO és az Európai Unió tagjai vagyunk, de nem érdekünk a viszony éleződése sem Kínával, sem Oroszországgal
– mondta a szakértő. Hozzáfűzte: Magyarország alapvető célja az, hogy ne legyen hidegháború a Nyugat és Oroszország, valamint a Nyugat és Kína közt – nagyon sok európai ország ezzel a koncepciónkkal egyetért.
