Rossz zsaru a Fehér Házban

A McDonogh katonai akadémiáról a Yale Egyetemre kerülő, ott nemzetközi jogot tanuló Boltonról általánosságban elmondható, hogy mindig is a konfliktust favorizálta a megbékélés helyett.

Partneri a viszony az elnök és tanácsadója között. Az eltérő üzenetek mögött hasonló az álláspont Fotó: LEAH MILLIS Forrás: Reuters

A napról napra tovább mérgesedő, de egyelőre „csupán” diplomáciai pengeváltásban kifulladó amerikai–iráni konfliktus egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a Trump-adminisztráció külpolitikája teljes mértékben az ellentmondásosságra épül. Az amerikai elnök a kormányzaton belüli eltérő stratégiai preferenciákról legutóbb épp vasárnap, az NBC televíziónak adott interjújában beszélt nyíltan: mint fogalmazott, emberei két csoportra oszthatók. – Vannak galambjaim és vannak héjáim. John Bolton egyértelműen egy héja. Ha rajta múlna, az egész világgal harcban állnánk – fogalmazott Donald Trump.

Mostanra az Egyesült Államok és a perzsa állam pattanásig feszült viszonyát boncolgató tudósításoknak is megkerülhetetlen eleme lett a jellegzetes harcsabajszáról ismertté vált nemzetbiztonsági tanácsadó Iránnal szembeni könyörtelen álláspontja. Úgy is mondhatni, hogy a Washington által a médiá­nak rendre odavetett értelmezési keret szerint Trump és Bolton az úgynevezett „jó zsaru, rossz zsaru” felosztásban jelölte ki saját pozíció­ját az amerikai külpolitika sakktábláján. A patikamérlegen kimért szerepek egyik súlypontján pedig, szokatlan módon, éppen Trump testesíti meg a mérsékelt, józan gondolkodású elnököt, aki az utolsó pillanatban – a lehetséges áldozatok számát mérlegelve – visszavonja az Irán ellen elrendelt fegyveres csapást, míg Boltonról közismert, hogy már a kétezres években, George W. Bush adminisztrációja idején is lerohanta volna az iszlám köztársaságot.

Partneri a viszony az elnök és tanácsadója között. Az eltérő üzenetek mögött hasonló az álláspont
Fotó: Reuters

A stratégia eredménye, hogy Teheránban homály fedi azt, meddig mehet el Washington kiszámíthatatlansága, erre pedig éppen John Bolton múltja adja a garanciát. A hetvenéves politikus egyébként Ronald Reagan óta az összes republikánus elnök keze alatt dolgozott különböző pozíciókban, Trump adminisztrációjához pedig tavaly áprilisban csatlakozott – sorrendben a harmadik biztonsági tanácsadóként. Úgy tűnik, személyében az elnök megtalálta a maga mellé illő partnert, az egymásnak sokszor ellentmondó üzenetek mögött ugyanis Észak-Korea, Kína és Irán esetében is rendkívül hasonló állásponton vannak.

A McDonogh katonai akadémiáról a Yale Egyetemre kerülő, ott nemzetközi jogot tanuló Boltonról általánosságban elmondható, hogy mindig is a konfliktust favorizálta a megbékélés helyett: a The New York Times napilap hasábjain 2015-ben jegyzett véleménycikkében például nyíltan amellett érvel, hogy Irán nukleáris fegyverkezésének leállítása érdekében kizárólag katonai akcióval lehet elérni a kívánatos célt, de az iraki katonai intervenciónak is elkötelezett híve volt és az ma is. A neokonzervatív politikus egyébként megosztó figurának számít Washingtonban, sokan egyszerűen kellemetlen alaknak tartják. Megveti az ENSZ és más hasonló nemzetközi szervezetek intézményét, érvelése szerint ezek ugyanis csupán arra jók, hogy megkössék a kormányzatok kezét, ironikus módon azonban Bush adminisztrációja idején éppen Amerika ENSZ-nagyköveteként tevékenykedett, igaz, csak egy évig.

Szankciók Irán ellen

Donald Trump amerikai elnök tegnap újságírók jelenlétében írta alá azokat az Irán elleni újabb pénzügyi szankciókat, amelyek Irán legfőbb vallási vezetőjét és közeli munkatársait érintik. Az Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah és munkatársai elleni szankciók értelmében sem ő, sem vezető munkatársai nem férhetnek hozzá nemzetközi pénzügyi eszközökhöz, köztük segélyekhez sem. Az elnök a rendelet aláírásakor leszögezte, hogy „mi békés nemzet vagyunk, nem akarunk háborút Iránnal, nem akarunk háborút senkivel”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is folytatja a nyomásgyakorlást Teheránra. Közben váratlanul Szaúd-Arábia utazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter annak biztosítása érdekében, hogy az olajban gazdag királyság vezetőivel egyeztessen az Iránnal szemben alkalmazott stratégiáról – számolt be a Deutsche Welle hírportál. Mint arról a diplomata beszámolt, útjának célja, hogy Amerika a két szunnita szövetségesével – Szaúd-Arábia után ugyanis az Egyesült Arab Emírségekben folytatta útját – megakadályozzák Iránt abban, hogy kiépíthesse saját rakétaprogramját. Heszameddin Asena iráni elnöki tanácsadó tegnap azt nyilatkozta, mindaddig nem hajlandók semmilyen párbeszédre, amíg Washington ismét fel nem oldja a visszaállított szankciókat.