Sorra tiltja ki a riportereket Maduro

Nem szívesen látott vendégek a külföldi riporterek Venezuelában, ahol Nicolás Maduro elnök a helyi sajtóval sem bánik kesztyűs kézzel. A napokban két riporter ügye kavart nagyobb botrányt, bár újságírók kitiltásáról, letartóztatásáról és meghurcoltatásáról rendszeresen hallhattunk az utóbbi években. A határnál nem változott a helyzet: a hadsereg továbbra sem engedi be a segélyszállítmányokat, a határon kívül pedig menekültek tömegei várakoznak tanácstalanul.

Távozik Caracasból Jorge Ramos újságíró. Botrányosra sikerült az elnöki interjú Fotó: REUTERS/Carlos Garcia Rawlins

Venezuelában újabb riportertől vették el az eszközeit, ezúttal a Telemundo spanyol nyelvű amerikai televíziós hálózat munkatársa tért haza üres kézzel. Daniel Garrido tegnap számolt be arról a nemzetközi sajtónak, hogy caracasi riportútja során az utcán fegyveres férfiak vették körbe, majd egy autóba tuszkolták. Hat óráig tartották fogva egy számára ismeretlen helyen, majd eszközei nélkül távoznia kellett az országból.

Garrido nem az első, aki hasonló történettel tér haza. Hétfőn a dél-amerikai sajtó egyik legismertebb újságírója, Jorge Ramos készített botrányba fulladó interjút Nicolás Maduro venezuelai elnökkel. A mexikói születésű amerikai riportert az elnöki palotában fogadta Maduro. Ramos az interjút megelőzően a palota előtt egy felvételt készített a kukákból ételt guberáló három férfiról, majd amikor a videófelvétellel szembesítette az elnököt, állítása szerint Maduro távozott. Az újságírót és ötfős stábját egy ideig fogva tartották, majd felvételeik és eszközeik nélkül kellett ­távozniuk Venezuelából. Később a kormány is kommentálta az esetet, jelezvén, hogy az újságíró provokálta az elnököt, aki „nem vesz részt az olcsó színjátékban”, a stáb felszerelése pedig várja őket az elnöki palotában.

Bár a dél-amerikai országról egyre kevesebbet tudni, az biztos, hogy az utóbbi években számos külföldi újságírót utasítottak ki Venezuelából. Amióta hétvégén Nicolás Maduro teljesen lezáratta a határokat, az amerikai segélyszállítmányokkal egyetemben a tudósítók is nehezen jutnak be az országba. A Foro Penal nevű venezuelai emberi jogi szervezet tavaly decemberi jelentése szerint legalább 288 embert tartanak fogva Venezuelában politikai fogolyként, ám arról kevés az adat, hogy a letartóztatott sajtómunkások mennyien lehetnek.

Távozik Caracasból Jorge Ramos újságíró. Botrányosra sikerült az elnöki interjú
Fotó: REUTERS/Carlos Garcia Rawlins

„A helyi újságírók számára a fizikai sértés jelenti a legnagyobb veszélyt. A katonaság ugyanis letartóztatott olyan sajtómunkásokat, akik Juan Guaidó ellenzéki vezérről tudósítottak”, írta a Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nemzetközi szervezet. A CPJ egyébként január végén felszólította a venezuelai hatóságokat, hogy ne blokkolják a médiumokat, és biztosítsák az internetszolgáltatást a lakosság számára. Január 23-án ugyanis – a portál szerint – legalább három hírszolgáltatónál razziáztak a hatóságok, több újságírót letartóztattak, és számos híranyagot erőszakkal töröltettek a szerkesztőségekben. A Riporterek Határok Nélkül szervezet által évente közzétett Világ sajtószabadság index alapján Venezuela tavaly a 143. helyen állt a 180 ország közül.

Hogy meddig húzódik ez a helyzet, azt a határ mentén várakozó tudósítók sem tudják biztosan. Közben a brazil határon is megállt az élet, ahol a tízezer főt számláló Pacaraima város benzin nélkül maradt. Korábban a határ másik oldalán fekvő testvérvárosból szállították át az üzemanyagot, de a határzár óta ez lehetetlenné vált, ami miatt nemcsak a közlekedés állt le, de a kiskereskedések is szállítmány nélkül maradtak.

Bár a határokról készített sajtófotókon szigorú rendben álló venezuelai katonák sorfalát látni, állítólag egyre többen dezertálnak az országból. A kolumbiai hatóságok szerint már 410 felett van a megszökött katonák és rendőrök száma. Más hírek szerint éppen a hadsereg és az állami dolgozók jelentik a Nicolás Maduro elnök fő támogatói bázisát, ugyanis ez a réteg az, amely komoly kiváltságokat élvez. A venezuelai helyzet január közepe óta vált feszültté, amikor Juan Guaidó ideiglenes elnöknek nevezte ki magát, és a nyugati országok elismerték őt.