Eltűnhet a memorizálásra épülő tanítás a spanyol iskolákból. Isabel Celaá oktatási miniszter egy olyan tanterven dolgozik, mely a konkrét ismeretek helyett a tanulók képességeire összpontosítana. A gondolat nem új keletű, egyszer már felvetődött az oktatási rendszer ilyen típusú megújítása, méghozzá a 90-es években, szintén a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) kormányzása idején. A szakemberek tiltakozása akkor meghiúsította a terveket.
A tanterv kidolgozásához most egyebek között a katalán módszerből merítenének. Ott már használják egy ideje a kompetenciaalapú tanítást. A középiskolások a spanyol történelmet például az őskor helyett 1875-től kezdik el tanulni, de a mélyebb tudásra összpontosítanak. A tanárok nagyobb hangsúlyt fektetnek a „tudd csinálni” elvre, mint a „tudásra”. Sok helyen a barátságosságot, érdeklődést, empátiát értékelik, nem pedig a tananyag felmondását. A tanterv kidolgozásában segédkező szakemberek szerint nem arról van szó, hogy a lexikális tudásra nincs szükség. Úgy vélik, hogy túl sok olyan iskola van Spanyolországban, ahol túlhangsúlyozzák a magolást, ami önmagában kevés. Az új rendszer célja, hogy nagyobb szabadságot adjon az iskoláknak és radikálisan visszaszorítsa az enciklopédikus tanítást. Hogy ez megvalósuljon, egy úgynevezett nyílt tantervet vezetnének be 2022-ben, melyben csak a minimumkövetelményeket határoznák meg, a többit az autonóm régiókra és az oktatási intézményekre bíznák.
Ha nem akarnak például verset vagy szorzótáblát tanítani, akkor nem kell megtenniük.
Több szabadságot adnának az iskoláknak.
Fotó: Josep LAGO / AFP
A tanárok körében most is vihart kavart a bejelentés. Továbbra is úgy vélik: a memorizálás elengedhetetlen, és ha megszüntetik, akkor magát a tudást törlik el. José Antonio Marina filozófiaprofesszor az El Mundónak úgy fogalmazott:
„A memória teszi lehetővé azt, hogy megértsünk dolgokat, és ha nincs elég tartalom a memóriában, akkor semmit nem fogunk érteni.”
Álvaro Bilbao neuropszichológus szerint „bár butaságnak tűnhet a szorzótábla tanítása, hisz mindannyiunknak van már számológépe, a matematika javítja az érvelési és elemzési készségeket”. Hozzátette: azok a gyerekek, akiknek több tudás van a memóriájukban, hatékonyabbak a problémák megoldásában, gyorsabbak, kreatívabbak és ellenállóbbak az agy öregedésével szemben.
A spanyol diákok a nemzetközi teljesítménymérési programban, a PISA-felmérésben régóta átlag alatt teljesítenek. Tavaly természettudományok terén 483, matematikában 481 pontot értek el; mindkettő a 489 pontos OECD-átlag alatt van. A gyerekek teljesítménye 2003 óta csökken. Legrosszabbul a két autonóm város, Ceuta és Melilla, valamint a Kanári-szigetek és Andalúzia iskolái teljesítenek. A legjobb eredményeket az észak-spanyolországi gyerekek érik el a felméréseken.
