Szerb–koszovói megállapodás: Amerika lépett, most Európán a sor

Alekszandar Vucsics elnök bölcs döntést hozott, melynek nyomán aranykor kezdődik Szerbiában – olvasható a szerb sajtó egy részében, ahogyan az is, hogy a szerb „diktátor” most eladta Koszovót egy ceruzáért. E vélemény arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök jelképesen szerb kollégájának ajándékozta azt a tollat a Fehér Házban, amivel aláírták péntek este a szerb–koszovói megállapodást. Természetesen nem ugyanott olvasható mindkét vélemény, de talán ez is tükrözi, mennyire széles határok között mozog annak a megítélése, ami Washingtonban történt.

Washington, 2020. szeptember 4. Aleksandar Vucic szerb államfõ (b) Donald Trump amerikai elnök (k) jelenlétében gazdasági kapcsolatokról szóló megállapodásokat ír alá Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel (j) a szerb-koszovói csúcstalálkozón a washingtoni Fehér Házban 2020. szeptember 4-én. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

Donald Trump a választási kampányban a mostani megállapodást diplomáciai sikereként könyvelhetné el. Vannak olyan sajtóvélemények, miszerint ezen kívül más jelentősége nincs is az eseménynek.

Kölcsönösen előnyös gazdasági megállapodás

A gazdasági megállapodás tisztán gazdasági része azonban – ha megvalósulna – valóban mindenki hasznára válna. Trump közvetítésével ugyanis a két fél formálisan kötelezettséget vállalt, hogy megkezdik egy új vasúti és úthálózat kiépítését, ami megváltoztatja majd a térség arculatát. Szerbia kijáratot kapna a tengerre azzal, hogy még egy közvetlen vasútvonalat kapna az Adriáig, Koszovó és Metóhia területén keresztül, Durres kikötőjéig. A Nis–Pristina autópálya szintén amerikai finanszírozással épülne. A megállapodásban Pristina vállalta a kötelezettséget, hogy tiszteletben fogja tartani az egyházi vagyonra vonatkozó kitételeket a szerb pravoszláv egyház vagyonára vonatkozóan is. De abban is megállapodtak, hogy a felek a legkorszerűbb eljárásokkal próbálják kiszűrni a biztonsági kockázatokat a határátkelőkön. A kábítószer- és embercsempészek kedvelt útvonala húzódik a térségben.

Amerika beteszi a lábát Szerbiába

Megállapodtak abban is, hogy Belgrádban képviseletet nyit az Amerikai Fejlesztési Alap, ami az első ilyen lesz a térségben, így növeli majd a befektetőknek Szerbia vonzerejét. A washingtoni küldöttség tagjaként Szinisa Mali pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy egy 60 milliárd dolláros költségvetésű alapról van szó, mely nemcsak az infrastrukturális fejlesztésekhez, de a kis- és középvállalkozásoknak is kedvező hiteleket folyósít majd.

Az aláírt megállapodás értelmében Pristina csatlakozik a „mini Schengen” kezdeményezéshez. A vámmentes nyugat-balkáni térség kialakítása szerb kezdeményezés és az EU mintájára az emberek, szolgáltatások, áruk és a tőke szabad mozgása jellemezné. A szerb fél abban bízik, a kezdeményezéshez Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia is csatlakozik majd.

Washington Párizst és Berlint is bevonná a tárgyalásokba

Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a gazdasági kapcsolatok gyümölcseként megkezdődik a politikai kapcsolatok rendezése is. Az amerikai elnök szerb–koszovói tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja, Richard Grenell többször is hangsúlyozta: Washington Párizzsal és Berlinnel összhangban úgy képzeli a folyamatot, hogy az aktív amerikai részvétellel történő gazdasági normalizálás után az Európai Unió közvetítésével a politikai megoldás is megszületne. Ezt az is alátámasztja, hogy a tervek szerint hétfőn már Brüsszelben folytatódnak Belgrád és Pristina egyeztetései, ahol jelen lesz Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve Miroslav Lajčák, az EU Belgrád és Pristina párbeszédéért felelős különmegbízottja.

Belgrád nem lép Moszkva ellen

Ana Brnabics szerb kormányfő Szerbiából kísérte figyelemmel az események alakulását, és sietett hangsúlyozni, hogy Szerbia továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Kínával és Oroszországgal is, a megegyezés nem ellenük szól. Azt is sikernek minősítette, hogy eredetileg szerepelt a szerződésben, hogy Szerbia diverzifikálja energiaellátását, ami azt jelentette volna, hogy az orosz gázon kívül amerikai cseppfolyós gázt is vásárolt volna, de ezt a tételt a szerb elnöknek sikerült kivédenie azzal az indokkal, hogy nem háríthatja át az állampolgárokra a nyilvánvalóan magasabb energiaköltségeket.