Szili Katalin erről az „Autonómia, mint európai megoldás” címet viselő, a Ma7 médiacsalád által szervezett fórumon beszélt.
Az autonómia elképzelésekről szólva elmondta: nem Budapestről fogják megmondani, hogy a (külhoni magyar) közösségeknek milyen közösségi jogaik legyenek, és milyen típusú autonómiát szeretnének, ezt maguknak a közösségeknek kell megfogalmazniuk, mint ahogy ki kell mondani azt is, hogy mindezt „európai keretek között” lehet megvalósítani.
A miniszterelnöki megbízott rámutatott: Európa nem igazán akar foglalkozni az őshonos kisebbségek jogaival.
„A migráns kérdés napi témája Európának, ugyanakkor az 50 millió főt kitevő őshonos kisebbségek kérdését eltolja magától” – állapította meg Szili Katalin.
A miniszterelnöki megbízott a felvidéki magyar közösség említett törekvései kapcsán megállapította: az autonómia szó Szlovákiában sokakban zsigeri félelmet kelt, ezért tisztázni kell az autonómiához kötődő fogalmakat, úgy hogy a többségi szlovák társadalom is megértse, hogy a magyarság nem az elszakadásban gondolkodik, hanem európai keretek között szeretné magának az önigazgatás feltételeit megteremteni.
Leszögezte: az önigazgatás megteremtéséhez, illetve közösségi jogok megteremtéséhez az is elengedhetetlen, hogy a magyarság politikai erői és civil szervezetei ezzel összefüggésben meghatározzák azt a minimumot, amiben egyet tudnak érteni.
Szili Katalin beszélt a többi Kárpát-medencei külhoni magyar közösség helyzetéről is. Megállapította: jogait tekintve a legjobb helyzetben a vajdasági magyarság van, Erdélyben a székely autonómia a kulcskérdés, Kárpátalján viszont a legnehezebb a helyzet, mivel ott egyelőre a jogszűkítések ellen kell küzdeni.
