Radikális változások elé néz az Európai Unió (EU) a britek kilépése után. Ha lesz megállapodás, ha nem, bő egy hónap múlva véget ér az átmeneti időszak, és 2021. január elsejétől új szabályok vonatkoznak majd az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmére. Az utolsó hetekben mindkét fél igyekszik elkerülni a lassan öt éve tartó brexit-krízis zűrzavaros fináléját.
Múlt héten a felek kénytelenek voltak videókonferencián folytatni a tárgyalásokat, miután az EU egyik delegáltjának pozitív lett a koronavírustesztje. Az EU főtárgyalója, Michel Barnier az online beszélgetések során elmondta, csapatával bármikor készen áll, hogy Londonba utazzon, ha a britek hajlandók megállapodni.
– Egyáltalán nem kellene erőltetnünk, hogy bármi áron megállapodjunk
– nyilatkozta az LBC rádiónak Rishi Sunak brit pénzügyminiszter, aki szerint a felek építő jellegű hozzáállása és jóindulata szükséges a megegyezéshez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament tegnapi ülésén mondta el véleményét a brexittárgyalásokkal kapcsolatban – tudósítja a Euronews hírcsatorna.
– Meghatározó napok elé nézünk a tárgyalásokat illetően. Vannak előrelépések, de ma még nem tudom megmondani, hogy a végén sikerül-e egyezségre jutnunk. Szeretnénk, ha lenne egy megállapodás, de bármi is legyen az eredmény, lényeges a különbség a között, hogy valaki teljes értékű tagja vagy megbecsült partnere az EU-nak.
???? Decisive days for our negotiations. There has been progress but I cannot tell today if in the end there will be a deal.
We prefer to have an agreement. But whatever the outcome, there will be a clear difference between being a full ??member & being just a valued partner.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) November 25, 2020
Von der Leyen az európai parlamenti képviselőknek szóló beszédében megemlítette, hogy haladás történt a jogérvényesítés, az igazságügyi együttműködés és a társadalombiztosítás összehangolása terén, továbbá már kész a szövegtervezet az áruk, a szolgáltatások és a közlekedés kérdéseit tekintve. Beszédében azonban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások „valódi előrelépései” ellenére még mindig van három sarkalatos pont, amelyek eldönthetik, hogy lesz-e megállapodás vagy sem: az egyenlő versenyfeltételek, a halászati jogok kérdése és a kormányzás.
Az Egyesült Királyság az év végén az EU egységes piacát is elhagyja, így a tárgyalások fontos részét képezi annak a kidolgozása, hogy mennyire legyenek széles körűek az egyenlő versenyjogi feltételek. Az EU ragaszkodik hozzá, hogy a munkavállalók jogai, a környezetvédelem és legfőképpen az állami támogatások tekintetében fenn kell tartani a szabályozásokat, és nem hajlandó biztosítani a briteknek az egységes piachoz való lehető legjobb hozzáférést, ha ezzel az egyesült királyságbeli székhelyű vállalatok állami támogatásban részesülnének, és kiszorítanák versenytársaikat Európa-szerte – magyarázza cikkében a BBC.
A másik sarkalatos kérdés a halászati jogokat érinti. A brexit támogatói a halászatban szuverenitásuk szimbólumát látják, amelyet most visszaszerezhetnének. Az Egyesült Királyság álláspontja így ebben a kérdésben az, hogy a megállapodás vegye figyelembe: „a brit halászterületek elsősorban a brit hajókat szolgálják” – számol be a BBC. A külföldi vállalatokat azonban megilleti a jog, hogy több mint 130 000 tonna halat fogjanak ki a brit vizekből minden évben. Az EU azért szeretne hozzáférést a hajói számára a brit vizekhez, mivel a tárgyaló fél szerint egy tisztességes üzleti megállapodás a halászati kérdésekben előfeltétele a szabadpiaci egyezménynek, vagyis a felek közti vám- és adómentességnek.
– Egy erős kormányzati rendszer nélkülözhetetlen, hogy biztosítsa: végre is hajtják azt, amiben megegyeztünk.
– hangsúlyozta a harmadik sarkalatos kérdést az európai parlamenti képviselőknek tartott beszédében Ursula von der Leyen.
