Üzembe helyezték az Egyesült Arab Emírségek, egyben pedig az arab világ első atomerőművét. Egyelőre az első blokk tesztelése kezdődött meg, ezenkívül még további három épül, a létesítmény teljes kapacitáson, 5600 megawattos teljesítményével az ország energiaigényének negyedét fedezi majd. A Barakah – jelentése: áldás – nukleáris erőmű dél-koreai együttműködéssel épült, költségei 22,4 milliárd dollárra rúgtak. Az ország olajban és földgázban gazdag, eddig egyre növekvő energiaéhségét is főként ezekből csillapította. A jelentős készletek ellenére azonban a jövőben átállnának tiszta energiára, amihez a naperőművek is hozzájárulhatnak.
A hét emírség szövetségének nukleáris ambícióit azonban korántsem figyeli mindenki jó szemmel. A Barakah a fővárostól, Abu-Dzabitól mintegy 280 kilométerre nyugatra, a katari és a szaúdi határ közelében épült. A külpolitikájában különutas Katar – amely ellen 2017-ben több arab állam, köztük az emírségek is blokádot hirdetett – élen jár a bírálatokban. Egyrészt afölött értetlenkednek, mi szüksége a szomszédjuknak egy veszélyes nukleáris erőműre, miközben a megújuló energia ára meredeken zuhan? Szerintük egy atomerőmű a Közel-Keleten többszörösen veszélyes: egyrészt mert a puskaporos térségben bármikor támadás célpontjává válhat, másrészt alkalmas lehet nukleáris fegyverek előállítására.
Abu-Dzabi sietett mindenkit biztosítani arról, hogy a nukleáris energiával kizárólag békés céljai vannak, a létesítmény ellenőrzésébe több nemzetközi ügynökséget is bevont.
Unit 1 of UAE’s Barakah Nuclear Energy Plant achieved its first criticality. This is an important milestone towards commercial operations and generating clean energy. IAEA has been supporting 🇦🇪 from the beginning of its nuclear power programme. https://t.co/yapbNamjAb pic.twitter.com/CMUNdiIH2u
— International Atomic Energy Agency (@iaeaorg) August 1, 2020
A kérdés mégis megkerülhetetlen, hiszen a Közel-Keleten eddig mindössze két ország rendelkezett atomerőművel. Az egyik Izrael, amely nem vállaltan, de köztudomásúlag atomfegyverrel is rendelkezik. A másik Irán, amelyet éppen állítólagos nukleáris fegyverkezési törekvései miatt szankcionáltak. Az utóbbi években egyetlen arab állam sem vetette fel komolyabban, hogy nukleáris fegyver kifejlesztését tervezi. Két évvel ezelőtt viszont Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg figyelmeztetett: ha a rivális Irán atombombához jut, akkor nekik is lesz. Az emírségek példáját várhatóan további országok követik. Szaúd-Arábia és Egyiptom is jelezte, atomerőművek építését tervezi.
