A fővárosban mintegy százezer ember vonult vasárnap az utcákra tiltakozásul Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök újraválasztása ellen.
A tüntetők felvonulásukat a „Hősök menetének” nevezték, amely részben a hatósági őrizetben lévő Marija Kalesznyikava ellenzéki aktivistának, a Koordinációs Tanács elnökségi tagjának szólt.
A hatóságok nagy erőket mozgósítottak a tiltakozók ellen. A minszki Függetlenség terét biztonságiak fogták közre és fémrácsokkal kerítették el. A város központjában található Köztársasági Palota épületénél rendőrségi alakulatok vonultak fel, ahol ugyancsak akadályokat állítottak fel. A mellékutcákban fogolyszállító autóbuszok és további rendvédelmi erők várakoztak.
Lukasenka hétfőn az oroszországi Szocsiba utazott, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Repülőgépe már meg is érkezett a déloroszországi városba – derült ki egy, a gépek azonosítójelét nyomon követő oldalról, amelynek adatát a Reuters hírügynökség közölte.
A fehérorosz vezető a nap folyamán találkozik Putyinnal, akitől segítséget remél az országban már öt hete tartó, lemondását követelő megmozdulások miatt.
A Reuters anyagában azt írta, Putyin kezében van Lukasenka sorsa, aki 26 éve tartó uralmának legnagyobb válságát éli át. Gazdasági és katonai támogatást remél, hogy a helyzetet a maga javára fordítsa, miközben biztonsági emberei keményen szembeszállnak a tiltakozókkal.
A fehérorosz ellenzék azzal vádolja Lukasenkát, hogy elcsalta az augusztus 9-i elnökválasztást. A hivatalos adatok szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik elnöki mandátumát.
Az eredmény ismertetését követően azonban tiltakozások kezdődtek az országban. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Számos ellenzéki vezető külföldre menekült vagy hatósági kényszerből vagy saját elhatározásából.
Rendkívüli ülést tart a héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
Michelle Bachelet szerint a volt szovjet tagköztársaság hatóságai még mindig indokolatlan és aránytalan erőszakot alkalmaznak a fehérorosz tüntetőkkel szemben, és egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy vizsgálat indult volna a jogsértések ügyében. Bejelentette azt is, hogy pénteken – a világszervezet felszólítására – az Emberi Jogi Tanács rendkívüli ülést tart a fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult állapotokkal kapcsolatban. Az ülésről Venezuela szavazást kezdeményezett, amelyről 25, zömében nyugati ország igennel szavazott. Venezuela és a Fülöp-szigetek nemmel voksoltak, 20, nagyrészt fejlődő ország pedig tartózkodott.
Michael von Ungern-Sternberg, a tanács németországi küldötte a Fehéroroszországban zajló eltűnésekkel, emberrablásokkal, kiutasításokkal és önkényes fogvatartásokkal indokolta a helyzet napirendre tűzését.
Fehéroroszország ENSZ-képviselője, Jurij Ambrazevics bírálta a döntést, amellyel szerinte az Európai Unió tagországai egy szuverén állam belügyeibe akarnak beavatkozni.
Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító Lukasenka elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.
