Tüntetők rohamozták meg Örményország kormányzati épületét

Az ellenzék és támogatói november óta követelik Nikol Pasinján örmény miniszterelnök lemondását.

Magyar Nemzet
2021. 03. 01. 15:35
PASINJÁN, Nikol
Jereván, 2021. február 25. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök támogatói nemzeti színû zászlóval érkeznek Jereván fõterére 2021. február 25-én. Az örmény kormányfõ ezen a napon eltávolította tisztségébõl a hadsereg vezérkari fõnökét, Onik Gaszparjánt, aki elõzõleg 40 magasrangú tiszttel együtt lemondásra szólította fel õt. Az örmény ellenzék és támogatóik 2020 novembere óta követelik a miniszterelnök lemondását, mióta aláírta az általuk hazaárulásnak tartott tûzszüneti megállapodást Azerbajdzsánnal a másfél hónapon át tartó hegyi-karabahi harcok beszüntetése érdekében. Az ellenzék õt tartja felelõsnek az Örményországot sújtó gazdasági és társadalmi problémákért is. MTI/AP/Photolure/Sztyepan Pogoszjan MTI/AP/Photolure/Sztyepan Pogoszjan Fotó: Sztyepan Pogoszjan
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismét súlyosbodott a hónapok óta tartó politikai válság Örményországban a mai napon azáltal, hogy kormányellenes tüntetők hatoltak be Jereván egyik kormányzati épületébe, követelve az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján lemondását.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az ellenzéki aktivisták arra akarták felhívni a figyelmet, hogy bármelyik minisztériumba képesek behatolni.

A dél-kaukázusi egykori szovjet köztársaság azt követően került válságba, hogy az örmény hadsereg megalázó vereséget szenvedett az őszi háborúban, amelyet Azerbajdzsán indított Hegyi-Karabah visszaszerzéséért. A vereséget követően Nikol Pasinján kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint hogy aláírja a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást – vagyis megadta magát az ellenzék szerint.

A belpolitikai helyzet múlt csütörtökön tetőzött, amikor a hadsereg vezérkari főnöke, Onik Gaszparján negyven magas rangú tiszt támogatásával lemondásra szólította fel Pasinjánt.

A miniszterelnök ezt puccskísérletnek minősítette, és válaszul elrendelte Gaszparján, valamint helyettese elmozdítását. Felhívására mintegy húszezer híve tüntetett a főváros, Jereván központjában.

– A hadsereg nem egy politikai intézmény, és elfogadhatatlan, hogy megpróbálják bevonni a politikába

– mondta a tüntetésen a kormányfő.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Jereván főterére érkezik 2021. február 25-én.
Fotó: MTI/AP/Photolure/Sztyepan Pogoszjan

Az ellenzéki Haza Megmentéséért Mozgalom azonban támogatta a vezérkar kezdeményezését, és arra kérte híveit, ők is gyülekezzenek Jereván főterén. Így a múlt héten három egymást követő napon is többezres tüntetések alakultak ki, amelyeken követelték a miniszterelnök lemondását.

Ellenzéki tüntetők felvonulása Jereván belvárosában február 26-án.
Fotó: MTI/EPA/Photolure/Lusi Sargsijan

Armen Szárkiszján örmény elnök szombaton tovább mélyítette az országban előállt hatalmi válságot azzal, hogy elutasította a miniszterelnöki előterjesztés aláírását a hadsereg vezérkari főnökének leváltásáról.

– Az alkotmány adta jogkörével élve az elnök visszaküldte a szöveget

– magyarázta nyilatkozatában az államfői hivatal, hozzátéve, hogy a politikai válságra nem lehet megoldás a felelős tisztségviselők gyakori leváltása.

Ilham Aliyev azeri elnök kijelentette, hogy a mostani örményországi események nem befolyásolják a tűzszüneti megállapodást, amelyet a Hegyi-Karabahban folytatott őszi háború után tavaly november 9-én írt alá az örmény és az azeri fél, valamint Oroszország.

– Remélem, hogy Örményország betartja a tűzszüneti megállapodást, mert ha nem, sokkal rosszabb helyzetben találják magukat. Nincs más lehetőségük, el kell fogadniuk az új valóságot

– közölte Aliyev.

Az Azerbajdzsán területébe ékelődött, az országtól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. Hegyi-Karabah tavaly novemberben harminc év után tért vissza Azerbajdzsánhoz az alig 44 napos, de így is több mint ötezer életet követelő háború után.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és felesége, Mehriban Aliyeva diadala Hegyi-Karabahban.
Fotó: Vugar Amrullayev / MTI/AP/Azerbajdzsáni elnöki sajtóiroda

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.