Kuba elutasította Mike Pompeo amerikai külügyminiszter múlt heti bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok visszahelyezi Kubát a terrorizmust támogató országok listájára. „Ez egy arrogáns lépés egy rossz hírű, morális csődöt mondott kormánytól” – írta Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter a Twitter-oldalán. Úgy fogalmazott: „a valódi motiváció a döntés mögött az, hogy a Trump-kormány további akadályokat állítson a kapcsolatok helyreállítása elé”. A kubai külügyminisztérium közleményben jelezte, Kuba nem terrorizmust támogató ország, hanem sokkal inkább a „terrorizmus áldozata”, és elutasítja a terrorizmus minden formáját.
A Donald Trump vezette amerikai kormány alig néhány nappal a leköszönése előtt vette vissza a terrorszponzorok listájára Kubát, ezzel érvénytelenítve Barack Obama előző amerikai elnök 2015-ben hozott intézkedését.
A Trump-kormány az elmúlt évek során számos ponton erősítette a Kuba elleni amerikai korlátozásokat.
2019-ben betiltotta a tanulmányi csereprogramokat és a pénzügyi utalásokat, és további gazdasági korlátozásokat is bevezetett.
Joe Biden megválasztott amerikai elnök ugyanakkor jelezte, hogy a Barack Obama által kijelölt Kuba-politikát kívánja folytatni. Célja enyhíteni a gazdasági és turisztikai korlátozásokat abban a reményben, hogy a szorosabb kapcsolatok és a kapitalizmus erősítése demokratikus változást indíthat el a kommunista szigeten. – Egyes, azonnal bevezethető intézkedésekkel komoly eredményeket lehet elérni, például ha lehetővé teszik a művészeti, oktatási és orvosi csereprogramokat – fogalmazott César Chelala szakértő a The Japan Times lapnak. Elemzők kiemelik, Trump intézkedései a kubai származású amerikaiakat és a kubaiakat is fájdalmasan érintették, ám
Bidennel újjáépülhetnek a kapcsolatok, elsősorban a turisztikai szektor profitálhat ebből.
A gazdasági embargót még 1962-ben állította fel az Egyesült Államok kormánya, és mintegy ötven évvel később a Barack Obama vezette amerikai kormány kezdte meg a kapcsolatok normalizálását Raúl Castro kubai elnökkel karöltve. Obama azt vallotta, hogy Kuba izolálásának politikája elbukott. 2015-ben újranyitották a nagykövetségeket, majd enyhültek többek között az utazási korlátozások, Kuba pedig lekerült a terrorizmust szponzoráló államok listájáról.
Bár ez az út megtört Trump elnöksége idején, szakértők szerint Kubában az elmúlt években is fenntartották a kapcsolatok javításának szándékát. A Castro fivérek utódja, Miguel Díaz-Canel elnök nem záratta be a nagykövetségét az Egyesült Államokban; folytatta a diplomáciai párbeszéd előkészítését a két ország között. Tavaly decemberben bejelentette, hogy
piacorientált gazdasági reformokat vezet be,
többek között január 1-jétől kivezetik a kettős valutarendszert, vagyis megszüntetik a konvertibilis pesót. A régóta halogatott döntés elemzők szerint jelentős vonzerőt jelent a turistáknak és a befektetőknek, ám 160 százalékos infláció követheti, amit a bejelentett állami béremelések sem tudnak majd kompenzálni. Rövid távon súlyosan érinti a lakosságot, de hosszú távon elkerülhetetlennek tűnt, és sokan ezzel a kommunizmus végét vizionálják.
A két ország közötti viszony normalizálása előtt azonban még hosszú az út. A Biden-kormánynak nem lesz egyszerű dolga, hiszen az Egyesült Államok is megosztott Kuba ügyében,
sokan nem akarják a közeledéssel legitimizálni a kubai kormányt.
Továbbra sem tisztázott például, hogy Havannának köze lehetett-e a titokzatos tüneteket okozó támadásokhoz 2016 és 2018 között, amelyek miatt több tucat amerikai diplomata volt kénytelen elhagyni a szigetet. Jogvédők is ellenzik a blokád feloldását a Kubában történt emberi jogsértésekre hivatkozva. Az embargó teljes feloldásához a kongresszus döntésére van szükség, ami szakértők szerint a befolyásos Kuba-ellenes lobbi miatt nem lesz egyszerű.
A gazdasági érvek azonban a közeledés mellett szólnak. Az amerikai cégek távolmaradása ugyanis jelentősen csökkentette Washington befolyását a szigeten. Az amerikai szankciók nem eredményeztek rendszerváltást, pusztán azt, hogy a kubaiak évtizedekig nélkülöztek alapvető élelmiszereket és gyógyszereket, teljes gazdasági szektorok omlottak össze, családok szakadtak szét. Ahogy Brantly Womack amerikai külügyi szakértő mondta a Prensa Latina kubai hírügynökségnek: „akár az érett szilva leszedésének, itt a kubai-amerikai kapcsolatok újrakezdésének az ideje”.
