Újra Európára erőltetnék a kvótákat a német Zöldek

Kormányzati pozícióban minden bizonnyal erős ráhatásuk lesz Németország menekültügyi politikájára.

Leszbosz, 2020. szeptember 17. A Moria és Mitílíni, Leszbosz szigetének központja közötti országúton mennek illegális bevándorlók 2020. szeptember 17-én. A menedékkérők a moriai befogadótábort szeptember 9-én elpusztító tűz miatt fedél nélkül maradtak, de a szigeten létesített új táborba nem akarnak beköltözni, helyette Németországba utaznának. A leégett tábor mintegy 12 ezer migránsnak adott ideiglenes otthont. MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz Fotó: Pétrosz Jannakurisz

A jövő ősszel esedékes német szövetségi parlamenti választásokon az ellenzékben lévő Zöldek végezhetnek a második helyen a konzervatív CDU/CSU pártszövetség mögött. A legfrissebb felmérések szerint a környezetvédelmet prio­ritásként kezelő párt a szavazatok 18 százalékát szerezheti meg, amivel komoly politikai tényezővé, a koalíciós alkudozásoknál fontos szereplővé válhat. A Zöldek nagy eséllyel kormánypárttá válhatnak, akár a két baloldali párttal, a szociáldemokratákkal és a Die Linkével is összefoghatnak, de elemzők esélyesnek tartják azt is, hogy a bécsi koa­líció mintájára a CDU/CSU választja szövetségesének a Zöldeket. Kormányzati pozícióban minden bizonnyal erős ráhatásuk lesz Németország menekültügyi politikájára.

Márpedig a leszboszi Moria menekülttábort felgyújtó migránsok jó ürügyet szolgáltattak a napokban a Zöldeknek a jelenlegi berlini nagykoalíció menekültügyi politikájának kritizálására. Katrin Göring-Eckardt frakcióvezető a tűzvész után azonnal Leszboszra repült, hogy a német médiának a helyszínről tudósíthasson a szerinte katasztrofális helyzetről. A politikus drámai szavakkal írta le a látottakat a Der Spiegel magazinban.

– Euró­pában nincs meg a készség a menekültek elosztására. Ezért van szükség a készségesek Európájára. A migránsok befogadására kész országokat és településeket pénzügyileg támogatni kell. Egy gyors, jogbiztos menekültügyi eljárásra van szükség, hogy a menekültek tudják, mi vár rájuk. Aki most arról beszél, hogy előbb egy egységes ­európai eljárásmód szükséges, az alapjában nem is akar megoldást. Európának most kell cselekednie – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy ha a németek ismét egyedül akarnák megoldani a dolgot, ez nem nehezítené-e meg az európai megoldást, azt válaszolta: – Itt nem arról van szó, hogy egyedül cselekedjünk. Hanem arról, hogy másokkal együtt, és bocsássuk rendelkezésre a szükséges (pénz)eszközöket. Ha például egy magyarországi régió be akar szállni, akkor kapjanak pénzt, és mutassák meg, hogy ilyen Magyarországon is lehetséges.

A menekülttábor felgyújtása után három nappal a Zöldek az Európai Unió menekültügyi rendszerének teljes reformját, sőt forradalmasítását követelték. Kedden nyilvánosságra hozták menekültügyi programjukat. Szerintük a leszboszi tábor hajléktalanná vált lakói mellett a görög szigeteken rostokoló összes migránst szét kell osztani, mert az EU már évek óta magára hagyta nemcsak Görögországot, hanem a többi külső határ menti országot is. A Zöldek arra is panaszkodnak, hogy 2017-ben Olaszországból és Görögországból csupán alig 35 ezer embert vett át ténylegesen a többi EU-tagállam abból a 160 ezer bevándorlóból, akik részét képzeték volna a Magyarország és Lengyelország által is elutasított kötelező kvótarendszernek. Szerintük a menekültek a határokon csak egy gyors egészségügyi és biztonsági ellenőrzésen essenek át, azután az EU-tagországok elosztási mechanizmusa szerint osszák szét őket, és a menekültügyi eljárásokat ott kell lefolytatni.

Az ellenzéki párt szerint egy európai integrációs alapból kellene pénzügyi segítséget nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek önként részt vesznek a menekültek befogadásában. Amennyiben az önkénteseknél nem állna elegendő hely rendelkezésre, egy kötelező érvényű, az összes EU-tagországot magában foglaló elosztási mechanizmus létrehozását javasolják. Azok a tagországok, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadásától, vegyék ki részüket egy működőképes európai menekültügyi rendszer hatékony finanszírozásából. Az ellenállókat az Európai Bizottságnak kellene szankcionálnia ­– érvelnek a Zöldek.