A szavazók a legfőbb törvényhozó szerv, a kétkamarás Legfelső Gyűlés (Olij Medzslisz) alsóházának, a Törvényhozó Kamarának 150 tagját választhatják meg 750 jelölt közül. A közép-ázsiai országban bejegyzett öt párt a választókerületek mindegyikében állít jelöltet.
Mintegy 20,5 millió üzbég állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz. Az országban 10 205 szavazóhelyiség várja a voksolókat, további ötvenöt külföldön működik.
Az üzbég választási törvény értelmében a választás akkor számít eredményesnek, ha választói jegyzékbe felvett szavazók legalább 33 százaléka voksolt.
A választásokon jelölteket indító pártok: az Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt, az Üzbegisztáni Nemzeti Demokrata Párt, az Üzbegisztáni Demokrata Párt „Milliy Tiklanish” (Nemzeti Újjászületés), a Szociáldemokrata Párt „Adolat” (Igazságosság), illetve az Üzbég Ökológiai Mozgalom.
Az 1992. december 8-án elfogadott, azóta többször módosított alkotmány szinte minden fontos jogkörrel a közvetlenül öt évre választott és egyszer újraválasztható elnököt ruházza fel.
A tisztséget a függetlenné válástól egészen 2016 szeptemberében bekövetkezett haláláig a vaskézzel kormányzó Iszlam Karimov, a szovjet időkben a helyi kommunista párt első titkára töltötte be, akit 1991-ben, majd 2000-ben, 2007-ben és 2015-ben is újraválasztottak. A 2016. december 4-i elnökválasztás győztese Savkat Mirzijojev miniszterelnök lett, aki liberalizálást és reformokat, türelmesebb politikát ígért, és diplomáciai hadjáratba kezdett a külföldi befektetések és a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében.
A legutóbbi, 2014. december 21-én és 2015. január 4-én tartott választásokon a képviselőházba kizárólag a Karimovhoz közeli pártok jelöltjei jutottak be, a legtöbb, szám szerint 52 mandátumot az elnök pártja, az Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt (LDPU) kapta.
A választás folyamatát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői kísérik figyelemmel, jelentésüket valószínűleg hétfőn fogják közzétenni. Az EBESZ a megelőző választásokat követően ismételten választási reformokat sürgetett. A szervezet súlyos szabálytalanságokat és választási csalásra utaló jeleket kifogásolt Savkat Mirzijojev 2016-os megválasztása során.
