Ugyan Tusványos az idén elmarad, a szervezők gondoskodtak arról, hogy az idei nyár se teljen el egy a nemzetpolitikai párbeszédnek teret adó, az erdélyi, a kárpátaljai és az anyaországi magyarságnak szellemi műhelyt biztosító rendezvény nélkül. A koronavírus-világjárvány közepette ugyanis ezt az űrt hivatott betölteni a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem Újraindítás – megújulás című négynapos programsorozata, amelynek csütörtöki nyitónapján egyebek mellett Varga Judit igazságügyi miniszter is felszólalt. A tárcavezető a nemzeti kisebbségvédelem európai színtereiről, illetve az őshonos kisebbségek problémáinak Brüsszel általi negligálásával kapcsolatban hangsúlyozta:
– Magyarország szerint egy erős nemzetállamokon alapuló erős Európára van szükség, ezt a koncepciót pedig számos uniós tagállam támogatja.
A miniszter kitért arra is: nem véletlen, hogy napjainkban két koncepció, a föderalista és az erős nemzetállamokon alapuló erős Európa összeütközését látjuk. A kisebbségvédelemről szólva jelezte, azt jobbára „relatívan, diszkriminatívan értelmezi a mostani brüsszeli adminisztráció”.
– Mintha alapértelmezetté vált volna, hogy egy politikai többség mindig csak a politikai kisebbség figyelembevételével kormányozhat, mintha nem is létezett volna parlamenti választás, azonban ha a nemzeti őshonos kisebbségekről van szó, mintha pont ellentétes logika működnie. Mintha egy hatalmas félrenézésnek lennénk tanúi
– fogalmazott a tárcavezető, utalva arra, hogy az Európai Bizottság a minap közzétette a második uniós szintű jogállamisági jelentését, amiben „se híre, se hamva az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének, illetve a jogi helyzetük rendezésének a tagállamokban”.
Hatalmas lehetőség az Európa Tanács magyar elnöksége
Varga Judit ugyanakkor emlékeztetett: Magyarország május végén átvette az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottságának elnöki tisztségét Németországtól, ez pedig egy hatalmas lehetőség, s nemcsak azért, mert mi tudjuk tematizálni a nemzetközi szervezet következő fél évének menetrendjét, hanem azért is, mert az ET „nem ugyanaz a kávéház, mint Brüsszel”.
– A valós problémákhoz közelebb álló intézmény, pontosan azért, mert nemcsak uniós országok vannak benne, hanem egy sokkal szélesebb társaságról van szó, akiknek maguknak is megvan a saját intézményi harcuk a brüsszeli közösséggel
– fűzte hozzá a miniszter. Beszélt arról is: a brüsszeli elit a családot, illetve a hagyományos család fogalmát és a nemzetet akarja kifigurázni és relativizálni, s miközben a kisebbségvédelem nem üti meg az ingerküszöbüket, addig a szexuális kisebbségek és a genderideológia kiemelt figyelmet kapnak.
– Úgy képesek kötelezettségszegési eljárást indítani egy ország ellen, hogy gyakorlatilag semmi köze az uniós hatáskörhöz annak, ami például a gyermekvédelmi törvényben szabályozva van ma Magyarországon. 54 oldalon keresztül izzadnak, hogy valami koholt bizonyítékállományt felépítsenek azért, hogy bebizonyítsák, hogy itt valami uniós jogsérelem történik, ehhez képest a Minority SafePack története is bizonyítja, hogy a kisebbségek védelmét érintő kérdésekben is kettős mércét alkalmaz Brüsszel. – Pedig a Minority SafePack is egy égetően fontos kisebbségi kérdést tett le az Európai Bizottság asztalára, de amíg az egyik erősíti a szuverenitást és a természetes közösségeket, addig a másik oldalon épp a gyengítő ideológia és a fősodor kiszolgálása zajlik.
Brüsszeli közöny a kisebbségvédelemmel szemben
A Nemzeti kisebbségvédelem a Kárpát-medencében és Európában című panelbeszélgetésen felszólalt Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő is, aki egyebek mellett arról is beszélt, hogy óriási a közömbösség európai színtéren a kisebbségvédelmet illetően.
– A kárpátaljai magyar közösséget ért támadások, provokációk és jogsértések nem ütik meg olyannyira az ingerküszöböt, hogy azok komoly jogi válaszlépéseket vonjanak maguk után. Ennek ellenére rendszeresen tájékoztatom a képviselőket, és azt látjuk, hogy a fő tendencia még mindig az, hogy Ukrajna mint geostratégiai partner sokkal fontosabb, mint a kisebbségek ügye
– fogalmazott Bocskor Andrea. Elmondta azt is: a kisebbséget érő sérelmek elbagatellizálása is megfigyelhető uniós szinten, még ha az EU-s intézmények szeretik is az ügyet Magyarország és Ukrajna kétoldalú konfliktusaként feltüntetni. Hozzáfűzte: márpedig a nemzetközi fórumoknak és intézményeknek igenis van szerepük abban, hogy egy adott partnerországban hogyan valósulnak meg a kisebbségi jogok, illetve azok betartása. Ehhez azonban politikai akaratra lenne szükség, s ha nem lenne kettős mérce, valószínűleg az Európai Bizottság is megtalálná a megfelelő eszközöket arra, hogy megakadályozza a kisebbségi jogsértéseket.
Bocskor Andrea arra is felhívta a figyelmet:
a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás szempontjából fontos, hogy minél több intézmény részt vegyen abban, hogy kiálljon a kárpátaljai magyarság mellett, hiszen annál nagyobb reményünk van arra, hogy az ukrán vezetés ingerküszöbét is eléri az ügy, s betartják kötelességeiket, hiszen reményeink szerint nem csak szóban köteleződtek el az európai integráció irányába, hanem a szavakat tettek is követik.
Beszélt arról is: frontális támadás indult Magyarországgal szemben, amelynek során vehemensen, minden eszközt bevetve harcolnak ellenünk, mivel a gyermekvédelmi törvénnyel egy olyan gyenge pontjukat érintettük, amely jól megmutatja, hogy milyen szemléletbeli különbségek vannak Nyugat- és Kelet-Európa között.
– Azt látjuk, hogy különböző neoliberális ideológiák és eszmék vezetik a nyugat-európai politikusok cselekedeteit, s nem szeretik, ha valaki élő lelkiismeretként emlékezteti őket arra, hogy másképp, a családokat középpontba állítva is lehet élni
– fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
