Amerika erősebb és nagyobb biztonságban van, amikor mi állunk az élre – foglalta össze politikájának lényegét csütörtöki szenátusi meghallgatásán az amerikai külügy politikai államtitkári posztjára jelölt Victoria Nuland, akinek munkája várhatóan a legnagyobb befolyással bír majd a tárca Európa-politikájára. Nuland régebben amerikai NATO-nagykövet volt, majd az előző Orbán-kormányok idején az Európáért felelős helyettes államtitkári poszton került konfliktusba a magyar vezetéssel. A meghallgatásán elhangzottakból az derült ki:
Kína, Oroszország, Irán és Törökország áll jelenleg az amerikai diplomácia fókuszában, amely ugyanakkor – az amerikai elvárások szerint értett – a demokráciát is erősíteni akarja a világban.
Kérdés, mit jelent ez majd Magyarország szempontjából. Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke mindenesetre azt mondta Nulandnek: „Egy tizenöt éves demokratikus visszaesés közepén vagyunk. Nicaraguától Magyarországig a demokrácia visszafelé halad.” Nuland általánosságban beszélt arról, hogy a NATO-szövetségesek soraiban is olyan visszalépéseket lát, mint az illiberalizmus megerősödése.
– A demokrácia nem magától terem, meg kell harcolnunk érte
– hangoztatta. Mindezzel együtt a leendő politikai államtitkár – aki azt is mondta, hogy „feltűrik az ingujjakat” a külügyben – még nem mutatta ki a foga fehérét. Washington a 2022-es választások szempontjából is lényeges Magyarország-politikájában az Európáért felelős leendő helyettes államtitkár, valamint az új amerikai nagykövet is fontos szerepet kaphat a következő egy évben; utóbbit Joe Biden elnök jelölheti majd.
– Számítsanak a legrosszabbra a Biden-adminisztrációtól, olyasmire, mintha Obamáék lennének meghatványozva. Valószínűleg be akarnak avatkozni a magyarországi választásokba is, pénzt adnak a Fidesszel szemben álló civil szervezeteknek, és összedolgoznak a magyarországi ellenzékkel
– mondta a Magyar Nemzetnek nemrég John Fonte, a Hudson Intézet konzervatív washingtoni agytröszt programigazgatója.
Mindenesetre világpolitikai szinten Washington Pekinggel és Moszkvával kel elsősorban birokra. Kína az Egyesült Államok első számú stratégiai kihívását jelenti, és „uralni akarja a nemzetközi rendszert” – hangzott el a meghallgatáson. Oroszország pedig mindenütt erősíti a befolyását, és dezinformációs tevékenységet is folytat, mondta Nuland, aki éppen azokban az órákban beszélt, amikor Washington újabb szankciókról döntött Moszkvával szemben. Menendez azt mondta:
az orosz fővárosban nem örülnek most Nuland jelölésének, ami szerinte jó dolog. Nuland kiállt Ukrajna támogatása mellett, de alapvetőnek tartja az országot átható korrupció visszaszorítását.
A leendő államtitkár aggodalmát fejezte ki az iráni és törökországi folyamatokkal kapcsolatban, és akkor tud elképzelni egy új iráni atomalkut, ha azt demokrata és republikánus párti támogatás is övezi Amerikában.
Nagykövetnek javasolták. G. Jonathan Greenwald 78 éves veterán diplomatát, a Nemzetközi Válságcsoport elnevezésű szervezet volt alelnökét javasolják a budapesti amerikai nagyköveti posztra egyes amerikai magyarok, Greenwald pedig elvállalná a megbízást – értesült a Magyar Nemzet. Lipták Béla, a Magyar Lobbi (Hungarian Lobby) érdekcsoport alapítója megerősítette értesülésünket, miszerint támogatólag írtak erről Antony Blinken külügyminiszternek, aki szerinte szép számmal kapja az ilyen leveleket. Más forrásból betekintést kaptunk abba a levélbe is, amelyben a felmenői révén a történelmi Magyarországról származó és egykori budapesti követségi tanácsosként magyarul is értő Greenwald ajánlja magát. Ebből kiderül: pénzzel támogatta Joe Biden elnökválasztási kampányát, de magát nem politikai bennfentesnek, hanem külpolitikai szakembernek tartja. Budapesten „csendes diplomáciára” törekedne, és Orbán Viktor kormányfőt az európai populista illiberális demokrácia talán legbefolyásosabb bajnokának nevezi. Kerestük Greenwaldet is, de egyelőre nem reagált.
