A 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Cameron, aki a bennmaradás mellett kampányolt, a népszavazás után lemondott és kivonult a brit politikából, visszaadva képviselői mandátumát.
A volt konzervatív párti miniszterelnök, akivel memoárkötetének közeli megjelenése alkalmából a The Times készített interjút, most szólalt meg először részletesen és nyilvánosan a népszavazás körüli időkről és az azóta eltelt időszakról.
A konzervatív brit napilap online kiadásán péntek este megjelent terjedelmes interjúban Cameron elmondja, hogy „nyomorúságos, mélyen depressziós” érzés volt a miniszterelnöki tisztség feladása a referendum után.
Arra a kérdésre, hogy klinikai depresszióról beszél-e, a volt kormányfő úgy válaszol, hogy nem áll gyógyszeres kezelés alatt.
Az általa rosszul felmért tényezők között említi, hogy a konzervatív szavazókban „sokkal erősebb volt a kilépésre ösztönző gén”, mint ahogy azt ő addig gondolta. Sok olyan ember volt – tanácsi képviselők, konzervatív párti tagok, barátok -, akik tudomása szerint addig soha nem adtak hangot annak a véleményüknek, hogy ki akarnának lépni az EU-ból, aztán „hirtelen úgy döntöttek, hogy igenis, abszolút ki akarnak lépni. Ezt nem láttam előre” – mondja az interjúban David Cameron.
Arra a kérdésre, hogy érez-e bűntudatot a történtek miatt, Cameron kitérően úgy fogalmaz: nem egykönnyen hozta meg a döntést a népszavazás kiírásáról. Hozzáteszi: a döntésnek a sajtóban rendszeresen megjelenő, őt rendkívüli mértékben bosszantó felvetésekkel szemben semmi köze nem volt a 2014-es európai parlamenti választáshoz, amelyen az akkori legradikálisabb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) kiemelkedő eredményt ért el.
Cameron szerint óriási politikai nyomás nehezedett rá a népszavazás kiírása végett, különösen azért, mert az EU-ban egymást érték az új és még újabb szerződések, és ezen a problémán nem lehetett túllépni.
Elismeri ugyanakkor, hogy vannak, akik soha nem fogják neki megbocsájtani a referendum kiírását, vagy azt, hogy veszített a népszavazáson. Szavai szerint vannak olyanok is, akik „nagyon dühösek” rá, főleg azok között, akik nem akartak kilépni az EU-ból.
Cameron szerint mindazonáltal nem lehet kizárni, hogy újabb népszavazásra lesz szükség, mivel a Brexit-folyamat „elakadt”, és valahogy ki kell keveredni a jelenlegi „bedugult” helyzetből.
A volt tory kormányfő alig burkoltan bírálja a jelenlegi miniszterelnököt, Boris Johnsont, kijelentve: nem hiszi, hogy a rendezetlen, megállapodás nélküli Brexit „jó ötlet” lenne.
Johnson az elmúlt napokban többször is határozottan leszögezte, hogy a megállapodás nélküli Brexitet tiltó, hétfőn hatályba lépett törvény ellenére semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.
Cameron a Times-interjúban bírálta a népszavazás kampányában Johnson által bevetett eszközöket is, különösen a jelenlegi miniszterelnök annak idején hírhedté vált országjáró kampánybuszát, amely hatalmas betűkkel hirdette oldalán, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül.
Az állítás már akkor heves támadások kereszttüzébe került, és még a Brexit-tábor más prominens képviselői közül is többen elhatárolódtak tőle.
Annak idején a brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatósága is panasszal élt az ügyben, a hatóság szerint ugyanis Johnson összekeverte a nettó és a bruttó befizetéseket, és így egyértelműen visszaélt a hivatalos statisztikai adatokkal.
Cameron erre utalva úgy fogalmaz az interjúban, hogy Boris Johnson a népszavazási kampányban „az igazságot otthon felejtette”.
