Mintegy száz filmet tekinthet meg ingyenesen a közönség a tegnap kezdődött Hét Domb filmfesztivál programjában Komlón. A baranyai városban harmadik alkalommal szervezték meg a magyarországi és a határon túli profi és amatőr filmesek alkotásainak versenyeztetésére és a magyar filmgyártás maradandó kulturális értékeinek bemutatására 2017-ben létrehozott fesztivált, amelynek versenyprogramjába idén ötvennyolc alkotást válogattak be a csaknem kétszáz nevezés közül.
A szeptember 14-ig tartó fesztiválon a vetítések mellett több kísérőprogram is várja az érdeklődőket: koncertek, kiállítások színesítik a programot, de a rajzfilmkészítés alapfogásaival is megismerkedhetnek a gyerekek.
Fotó: Magyar Média Mecenatúra
A mai vetítéssorozatot animációs filmek (Kippkopp a hóban és a Lengemesék 2. – Tél a Nádtengeren) indítják, majd a dokumentumfilmekkel együtt komoly témák kerülnek terítékre: például az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című munkájukban Margittai Gábor és Major Anita, lapunk hétvégi mellékletének munkatársai a 2018. december 1-jei gyulafehérvári román ünneplés forgatagába kalauzolnak, Lavro Ferenc dokumentumfilmje pedig A brigád – a vajdasági Petőfi-brigád története címmel egy alig hat hónapig létező, főként vajdasági magyar parasztokból és munkásokból toborzott, II. világháborús katonai alakulat sorsát tárja elénk: a Petőfi-brigádot fegyverek és felszerelések nélkül küldték a szlavóniai frontra.
Az országos premierrel egy időben tűzik műsorra csütörtökön a Curtiz – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot című filmet, amely Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmrendezőnek állít emléket, a Casablanca forgatását és annak történelmi kontextusát mutatja meg.
Pénteken pedig az Oscar-díjas Rofusz Ferenc legújabb filmjét vetítik – Az utolsó vacsora című film után a közönség találkozhat a rendezővel is. 1978-ban politikai okokból nem engedélyezték Rofusz Ferenc filmtervének megvalósítását, de idén nyáron végre bemutathatták a világhírű Leonardo-képet megelevenítő tizenegy perces animációs filmet, amely nemcsak a milánói freskó visszafordíthatatlanul romló állapotára hívja fel a figyelmet, hanem szimbolikusan a mai Európa látleleteként is működik.
