A magyar színháztörténelem Hubay Miklós drámaíró, Vas István író és Ránki György zeneszerző alkotását, az Egy szerelem három éjszakáját tartja az ország első musicaldarabjának, amit 1961-ben mutattak be a Petőfi (ma Thália) színházban, s népszerűsége azóta is töretlen. A színdarabból 1967-ben film is készült, már-már utánozhatatlan színészi gárdával, Révész György rendezésében, melyet szombat este ismét műsorra tűz a Hír TV, utána pedig a Szélesvásznú történelemben Zavaros Eszter és Csatári Bence előbb Bodrogi Gyulával, majd Szigethy Gábor Kossuth-díjas íróval beszélget a színdarabról és a filmről.
Egy szerelem három éjszakája
Révész György filmje musical ugyan, de nem az a felhőtlen, ártatlan szórakozás: a szerelem, az élni akarás és a művészet a háború poklával keveredik benne.
A vidám dalokkal kísért boldog emlékfoszlányok egyre halványabban pislákolnak a szereplők tudatában, s ettől lett igazán különleges hangulatú, egyedi filmélmény.
Bálint (Tóth Benedek) vonata épp a frontvonalra robog a második világháború alatt, a fiatal költő pedig felidézi utolsó élményeit kedveséről (Venczel Vera). A fiatalok próbáltak megszökni a sorozás elől, egy ideig festőművész barátjuk kínál nekik menedéket Szentendrén, ám végül a lánynak vész nyoma. Hamarosan egy nyomozó kopogtat az ajtón, Bálint nem tud menekülni a behívóparancs elől. A vonaton végül három bajtársára (őket Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán és Darvas Iván játsszák a filmben) bízza utolsó versét, és arra kéri őket, keressék fel a lányt, ha nem térne haza.
Az Egy szerelem három éjszakája című darabnak 1961-ben volt az ősbemutatója Margittai Ágival és Bodrogi Gyulával, aki a filmváltozatban is feltűnt.
Ez volt az első olyan színdarab, amit már musicalnek neveztek, amely már a próza, a vers és a zene egybeolvadásából született
– meséli a Szélesvásznú történelem műsorában Bodrogi. Bár a film a második világháború évei alatt zajlik, a díszletek ellenére sokkal nagyobb perspektívát vizsgál, mikor a harmadik felvonás végén elhangoznak az ikonikus mondatok: „Isten veled, édes életünk! Isten veled, Budapest, te édes!”, amin a korabeli közönség együtt könnyezett, mert itt nemcsak a főváros végéről, hanem a polgári korszak siratásáról van szó.
Egy olyan polgári életszint jelenik meg a darabban, amit ’49 után szisztematikusan irtanak az országban.
– ecseteli Szigethy Gábor, később hozzátéve, hogy akármilyen is volt a Horthy-éra, minden ellentmondásával együtt is élhetőbb volt, mint a sötét Rákosi-korszak.
A polgári élet hanyatlásáról szólnak a film szatirisztikusabb részei is, ilyen az egyik leghíresebb, a reklámszlogenek jól csengő hamisságát gúnyoló jelenet.
Ebben Bálint barátai – abban reménykedve, hogy egy őrmestert lefizetve kimenthetik barátjukat a sorozás kötelezettsége alól – a lehetséges pénzkereseti lehetőségeken törik a fejüket. Az említett jelenetet itt lehet megtekinteni:
Az eredeti darab néhány központi motívuma Radnóti Miklós tragikus sorsán alapszik; a dalszövegekért és a versekért felelő Fekete Istvánnak közeli barátja volt az író, ám az Egy szerelem három éjszakája általánosságban mégis inkább a háború tragédiájáról szól, amit még a művészet, a barátság és a szerelem – tehát minden, ami emberivé tesz – is csak alig-alig tud túlélni, ha egyáltalán, hiszen Bálint barátai végül elfelejtik a költő versét.
Az Egy szerelem három éjszakáját ma este 20 órakor sugározza a Hír TV, utána 22 órától nézhetjük meg a Szélesvásznú történelem vonatkozó adásának ismétlését.
