A Magyar Színházi Társaság már decemberben döntött a kilépésről

Tavaly decemberben leszavazta a Pécsi Országos Színházi Találkozót működtető cég két tulajdonosa, hogy a harmadik tulajdonos Magyar Színházi Társaság képviselője a céget felügyelő bizottságba bekerüljön — mondta a Magyar Nemzetnek Keszég László, a Magyar Színházi Társaság elnöke. A szervezet akkor döntötte el, hogy nem kíván tovább a POSZT szervezésében részt venni. Keszég reméli, hogy a POSZT további életére nincs hatással lépésük, önálló fesztivált nem terveznek, viszont úgy látja, a jövőben a reprezentatív találkozót komolyabb állami támogatással kellene megerősíteni.

Keszég László szerint egy reprezentatív fesztiválnak komoly állami büdzsével kellene működnie Fotó: Kurucz Árpád

Tulajdonosi jogkörük csorbítása miatt múlt héten kilépett a POSZT-ot működtető Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit (POSZF) Kft.-ből a Magyar Színházi Társaság (MSZT). A szervezet elnöke a kilépéshez vezető folyamatot egy tavaly decemberi intézkedéshez köti, amikor a másik két cégtulajdonos – a Magyar Teátrumi Társaság és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. – leszavazta részvételüket a felügyelő bizottságban. A bejelentést a Magyar Színházi Társaság a fesztivál lezárása utánra időzítette, hogy a döntés az idei mustrát ne zavarja meg.

„A 2017-es POSZT után hallottam először az Aktor Kft.-ről, amelybe a fesztivál menedzsmentje bizonyos feladatokat kiszervezett. A cég tulajdonosai, egyben a POSZT-menedzsment tagjai akkor azt állították, hogy a taót tudják lehívni a cégen keresztül” – idézte fel Keszég László, a Magyar Színházi Társaság elnöke.

Tavaly egy helyi hírportál arról számolt be, hogy a POSZF Kft. két év alatt 118 millió forintot tett az Aktor Kft.-be, amelyet 2017-ben alapítottak meg a cég vezetői. A cég működésével kapcsolatban idén Páva Zsolt polgármester ellenőrzést kezdeményezett.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Keszég László azt is elmondta, szerinte egy reprezentatív fesztiválnak komoly állami büdzsével kellene működnie. Emlékeztetett, 2001-ben ilyen háttérrel startolt az országos mustra Pécsett és ez látható volt a programok színvonalán is. „Azt is mindig képviseltem, hogy nem jó, hogy a szakmai társaságok csupán kisebbségi tulajdonosok a POSZF Kft.-ben” – tette hozzá.

Az MSZT elnöke szerint a 2016-ban felállított 16 tagú szakmai tanácsadó testület munkája előremutató volt, küldetése szerint egy kvázi POSZT-alkotmányt írt le. „Korábban nem lehetett tudni, hogy milyen elvek mentén dolgozik a fesztivál, ez a testület deklarálta a szempontokat, a válogatókat, a szakmai zsűrit és egy sor olyan kérdést, amelyek lényeges elemei a kiegyensúlyozott mustrának. Nekem sem a testülettel, sem a Magyar Teátrumi Társasággal nem volt vitám, csupán az Aktor Kft.-vel.”

Keszég László szerint egy reprezentatív fesztiválnak komoly állami büdzsével kellene működnie
Fotó: Kurucz Árpád

Tagadta, hogy a színházakat vagy a fesztiválrészvételt megosztaná az MSZT kilépése, mint mondta, nem terveznek saját szemlét indítani, szerinte nagyon fontos, hogy megmaradjon a fesztivál és a színházaknak legyen egy országos szemléjük.

„Sok színház mind a két szervezetnek tagja, pontosan azért van ez így, mert sokan azt gondolják, hogy amíg nem egy képviselője a magyar színházi szakmának, addig mindkettőhöz csatlakoznak.”

Ismert, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János hétfőn kilépett az MSZT elnökségéből, és mint lapunknak elmondta, semmi olyan lépést nem támogat, amely tovább osztja a magyar színházi életet. A székesfehérvári igazgató egy szervezet létrejöttét helyeselné, Keszég László azonban erre még nem látja elérkezettnek a helyzetet.

Rákérdeztünk arra is, van-e esztétikai vita a két szakmai szervezet között. Keszég László szerint nincs, és mint mondta, nem lehet ízlés vagy pártszimpátia mentén kettéosztani a színházi szakmát. „A POSZT tekintetében a menedzsmenttel esztétikai vitánk annyi volt, hogy az egyre inkább a sikerorientált kísérőprogramokat kritizáltuk, a kommersz nyomulását erősnek éreztük. Sajnos van egy közvélekedés, miszerint mi vagyunk a baloldali szervezet, de sem a szakmát, de leginkább a nézőinket nem lehet politika és ízlés mentén ketté osztani, ennél jóval heterogénebb a művészet. Magam részéről vallom, hogy a színház mindig kritikai, vagy úgy működik, mint egy fék, vagy úgy, mint egy tükör. Szerintem a legfontosabb, hogy a színház kérdéseket tegyen fel és szembenézésre buzdítson” – hangsúlyozta Keszég László.