Az ünnepségen Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár felidézte, hogy a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a magyar solymászat mellett kapott helyet a kékfestés hagyománya az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) listáján.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kékfestés tudománya családon belül öröklődő hagyomány, amely nem tanulható meg az iskolapadban. Olyan mesterség, amelyhez nélkülözhetetlenek a kémiai, fizikai, matematikai ismeretek és művészeti véna is szükséges hozzá.
A felvételt igazoló UNESCO-dokumentumot az ünnepségen adták át a bácsalmási, a győri, a nagynyárádi, a szombathelyi, a tiszakécskei és a tolnai kékfestő műhelynek, valamint elismerésben részesült a pápai Kékfestő Múzeum és a magyarországi kékfestés hagyományinak ápolásáért végzett tevékenységéért Domonkos Ottó.
Nagy-L. István, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy három és fél évvel ezelőtt elindult el a kékfestés a hungarikummá válás útján és reményei szerint a jövőben sikerül majd megszerezni a címet.
Áldozó Tamás, Pápa polgármestere elmondta: bár nem városi tulajdon a Kékfestő Múzeum, az önkormányzat mégis áldoz ebben az évben a felújítására, hiszen elkötelezett a kékfestés hagyományának ápolása mellett.
A kékfestést november végén nyilvánították az emberiség szellemi kulturális örökségévé. A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be.
A rendezvényen elhangzott: Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik, a pápai Kékfestő Múzeum pedig eredeti kékfestő műhelyeket mutat be teljes berendezéssel és eszközökkel.
