A békéscsabai együttes a járvány alatt sem pihent: online közvetítette többkamerás felvételről az előadásait, vetítette a mesefilmjeit és az újonnan készült tévéjátékát, a Detektívjátszmát. A színészek eközben ételt hordtak a veszélyeztetett korosztálynak, s felolvastak a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete tagjainak.
Közalkalmazottból alkalmazott
Egy pillanatra sem lebecsülve odaadásukat, vélhetően szerepet játszott a veszélyhelyzet alatt töretlenül végzett munkájukban a közalkalmazotti jogviszony, amely szigorúan szabályozza a teljesítendő munkaórákat. E szigor rugalmasabbá alakul, amennyiben megszűnik a színházakban a közalkalmazotti státus.
– Jogok tekintetében nem lesz lényeges különbség, ha már nem közalkalmazotti, hanem alkalmazotti státusban dolgoznak. Ami lényegi változás, az a bértábla megszűnése – magyarázta Seregi Zoltán, hozzáfűzve: amelynek híján a fizetések megállapításakor nem lesz megkötve a keze.
– Azt a törvényalkotó kikötötte, hogy senki nem kaphat a jelenleginél kevesebb jövedelmet. Fekete Péter államtitkár úr pedig azt ígérte: hat százalékkal emelkedik a színházak költségvetése, amit bérekre kell fordítani. Ráadásul az összeget január 1-jétől visszamenőleg megkapják a társulatok – árulta el az igazgató.
– Ez jól hangzik, azonban én a valóságtól független sajtóból úgy értesültem, hogy a tao megszüntetése ellehetetleníti a színjátszást – vetettem közbe.
– A taorendszerben közel 38 milliárd forint volt, amelyből nem egészen nyolcmilliárd jutott el a társulatokhoz. A többi eltűnt. Mindenféle trükkökkel, kamu nézőszámokkal, visszaosztással. A miniszterelnök úr biztosította a kulturális tárcát, hogy az addig be nem folyt összeg a továbbiakban a teátrumok rendelkezésére áll. Ezért az Emmi, a trükkök kivédésére, pályázatok útján, többlettámogatás címén osztja el ezt a jelentős összeget – így a direktor, aki elmondta: Fekete Péter összehívta a színigazgatókat, s megkérdezte: mikre írjon ki a minisztérium támogatást?
– A másik mantra úgy szól: a független színházak működését ellehetetleníti a kulturális kabinet a tao átalakításával – kanyarodtam vissza a témához.
– A fővárosban működő független együttesekre fordítható támogatás fölött Karácsony Gergely főpolgármester rendelkezik – fogalmazott Seregi Zoltán, megtoldva azzal: az összeget a kultúráért felelős államtitkárság biztosítja a fővárosnak.
Ellenáll az egyetem
Azért akadt még ellenzéki aggály, amellyel szembesítettem a direktort, jelesül a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakítása. Tegnap nyílt levélben fordultak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez, amelyben azt kérik, ne hajtsák végre az egyetemet érintő, az aláírók szerint veszélyesnek tartott változtatásokat.
– A főiskolát, majd az egyetemet markánsan liberális nézeteket valló művészek vezették, mint Babarczy László, Ascher Tamás, Máté Gábor, azaz egy szűk kör – szögezte le a színigazgató, aki úgy folytatta: hiába állítják, hogy nem politizálnak, ha valakinek az osztályfőnöke Karácsony Gergellyel egy színpadon szónokol a minisztérium ellen, az hatással lesz a növendékekre, akár pró, akár kontra.
Felvetettem: az említett belterjesség megmutatkozik a Budapest-centrikusságban is, amelynek szellemében nem szerződnek fővároson kívüli együttesekhez a SZFE-n végzettek.
– Rendezők, színészek hozzánk Kaposvárról és Marosvásárhelyről jelentkeznek – bólintott Seregi Zoltán, majd megemlítette saját színiiskolájukat, a Színitanházat, ami ingyenes, érettségi utáni OKJ-s középfokú képzést ad a végzetteknek, ahová még lehet jelentkezni.
– Nálunk profi előadásokban léphetnek színpadra a növendékek, számos kiváló színésszel, rendezővel dolgozhatnak, a munkájukért pedig pénzt kapnak – sorolta, hozzátéve: a legnagyobb, országos érdeklődés a színháztechnika szakon tanulók iránt mutatkozik. – Társulatunkban a fény-, a hang- és a videótechnikusok mindegyike a Színitanházban végzett.
Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csillagok musicaljének látványos jelenete
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Kedves olvasóim figyelmét felhívom arra, hogy a nem fővárosi teátrumokban a színészek minden műfajban csiszolhatják képességeiket a gyerekdaraboktól a komédiákon át a zenés-táncos produkciókig, a kamara vagy nagyszínpadi drámákig, míg a budapesti együttesek saját stílusuknak megfelelő előadásokat játszanak.
– Ráadásul vidéken egy színész hetente lép annyiszor színpadra, mint Budapesten havonta – fűzte hozzá Seregi Zoltán.
Mire közbevetettem: ugyanakkor a budapesti néhány száz fő befogadására alkalmas kamaraszínházak produkcióit tartja értéknek a magát szakmának nevezők szűk csoportja, s udvari kritikusaik, akik kevéssé foglalkoznak a vidéken született produkciókkal. Majd áttértünk arra, hogy ötesztendős igazgatói ciklusa vége felé közeledik, a minisztérium már kiírta a pályázatot.
Az első öt esztendő
– Természetesen pályázom, bízva a társulat és a fenntartó támogatásában – jelentette ki határozottan a direktor, aki nagyon röviden beszélt fél évtizedes munkájának eredményeiről.
A 120 személyes Sík Ferenc Kamaraszínház elindulásáról, ami a stúdióval együtt három játszóhelyet biztosít a produkcióknak, s természetesen ott van még a Művész Kávéház, s több ideiglenes helyszín. A többletszínhelyek is hozzájárultak az eladott bérletek és jegyek számának növekedéséhez.
Nálunk profi előadásokban léphetnek színpadra a növendékek
Fotó: Kurucz Árpád
– Az egyik legfontosabb vállalásomnak azt tartom, hogy minden évadban olyan műsortervet állítottunk össze, amelynek gerincét magyar darabok alkották – vallotta be Seregi Zoltán.
S így lesz ez jövőre is a nemzeti összetartozás évadának jegyében.
