Miként álltak össze a néprajzi múzeum tárgyai az idők során gyűjteménnyé és múzeummá? Melyek a más népekkel való találkozás kihívásai és eredményei? Hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményre friss szemmel tekinteni, s izgalmasan bemutatni? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk a november 16. és 18. között megrendezett Útközben – En Route című nemzetközi online szimpóziumon.
A Néprajzi Múzeum lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a fizikai megújulás mellett koncepcionális váltásra is készülnek. Mint írják, ennek meghatározó eleme az új állandó kiállítások létrehozása, amelyeken hosszú ideje dolgoznak az intézmény munkatársai. Az állandó tárlatok megalkotása mérföldkőnek számít nemcsak a Néprajzi Múzeum és a hazai néprajzi muzeológia, hanem a néprajztudomány történetében is. Az új helyszín, az Ötvenhatosok terén készülő múzeumépület pedig alkalmas lesz arra, hogy a korábbinál jóval nagyobb területen ismertesse meg a közönséggel a gyűjtemény kevésbé ismert kincseit is.
Szakmai diskurzusok
Az intézmény célja, hogy szakmailag magas szintű, mégis a látogatók igényeit figyelembe vevő állandó kiállításaival élményszerűvé tegye a múzeumlátogatást. Így az új tárlatok több múzeumi küldetést is be kell, hogy teljesítsenek, a megőrzéstől a tudományos feldolgozáson át egészen az oktatásig és a szórakoztatásig – mutat rá a közlemény. De hogyan lehet egy állandó kiállítás egyszerre korszerű, tudományos igényességgel megalkotott, tudásközvetítő, több réteget és korosztályt megszólító, ugyanakkor érdekes és szórakoztató? – a háromnapos eseményen ez is kiderül. November 16-án, a konferencia első napján más országok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak tapasztalatait ismerhetjük meg, míg a második és harmadik napon a Néprajzi Múzeum új tárlatai mutatkoznak be. A felkért vendégelőadók neves külföldi és hazai szakemberek, néprajzkutatók, antropológusok, történészek, muzeológusok, kurátorok. A kiemelt előadó Barbara Kirshenblatt-Gimblett professzor, kulturális antropológus, a varsói Polin Múzeum vezető kurátora. Az eszmecsere múzeumtörténeti szempontból példa nélküli szakmai párbeszédnek teremt lehetőséget.
Újfajta látogatói elvárások
A közlemény arra is kitér, hogy megváltozott a látogatók múzeumhoz való viszonya: már nemcsak tudásközvetítést, hanem élményt is elvárnak, látványos, interaktív kiállításokat, valamint érdekli őket a múzeumi háttérmunka, szeretnek bepillantani a kiállítások készítésének kulisszái mögé. A muzeológus-kurátor sem pusztán „a gyűjtemény őre”, sokkal inkább a témáját, a gyűjteményt és a valóságot értelmező, a közönséggel reflektált viszonyban lévő szakember, aki meghatározott koncepció szerint válogat a rendelkezésére álló műtárgyakból. Ebbe a megközelítésbe és folyamatba pillanthatnak be az érdeklődők.
Tárgyak és történetek
A tervezett tárlatok három részből állnak: a gyűjteményi kiállításból, a kerámiatérből és az ifjúsági kiállításból. Közös jellemzőjük, hogy hangsúlyosan a Néprajzi Múzeum gyűjtemény értelmezését tekintik a feldolgozás tárgyának, és együtt szerepel bennük a történeti és a kortárs, illetve a magyar és nemzetközi anyag. A több ezer tárgyat felvonultató központi gyűjteményi kiállítás értelmező módon, együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum 150 éves gazdag gyűjteményét. A tárgyakon kívül hangsúlyos szerepet kapnak az archívumi tartalmak: fotók, rajzok, kéziratok és zenei anyagok. Történeteket kapunk tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. A kiállítás moduláris szerkezetű lesz, melyben az egyes témák önálló egységenként is értelmezhetők, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak – olvasható a tájékoztatóban.
Az épülő új Néprajzi Múzeum
Fotó: Havran Zoltán
A páratlan gyűjteményi anyagból felépülő kerámiatér olyan nyitott tér, amely bepillantást enged a kerámiagyűjtemény dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ebben a lenyűgöző látványtárban több ezer kerámia kerül bemutatásra a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.
A gyermek- és ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja. Témáját olyan általános aktivitásokon keresztül mutatja be, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés. Emberek és tárgyak történetein keresztül a múzeumlátogatók felfedezhetik, hogy ezekre az alapszükségletekre milyen különféle kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein – áll a közleményben.
Az esemény különlegességét az adja, hogy a programokat teljes egészében online rendezik meg egy külön erre a célra létrehozott digitális platformon. A szervezők reményei szerint így még többen tudnak csatlakozni, és a Néprajzi Múzeum tevékenysége, jövője iránt érdeklődők lehető legszélesebb körét érik majd el. A konferencián ingyenes a részvétel, ám regisztráció szükséges az utkozben.eventcloud.hu oldalon.
