A tárcaíró megfigyelte, hogy nem tud írni és komolyzenét hallgatni egyszerre. A komolyzenére ugyanis figyelni kell. Ha a tárcaíró a komolyzenére figyel, akkor általában nem ír, ha viszont ír, akkor nem tud a komolyzenére figyelni. Korunk viszont nem arról szól, hogy figyelni kell a zenére. A zenék, leginkább a könnyűzenék, a háttérben szólnak. A rádióhallgatásból háttérrádiózás lett, de ha vásárol az ember, akkor is szól a zene. A zene mindenünnen szól, épp ezért senki nem figyel rá. A zenét zajjá aljasította korunk. Háttérzajjá. Korunk embere berak valami kis zenét, aztán nem figyel rá. Arról már nem is beszélve, hogy korunkban a zene nem felcsendül, hanem berakják.

Az öt legjobb Gerard Butler-film – Az operaház fantomja + videó
Romantika, dráma és örök dallamok – egy klasszikus újragondolva.