A spanyol filmakadémia hét kategóriában találta legjobbnak a 70 éves rendező önéletrajzi ihletésű filmjét, amely egy korosodó, legnagyobb sikereit már maga mögött tudó filmrendező történetét meséli el, visszaemlékezéseken és viszontlátásokon keresztül.
A legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb eredeti forgatókönyv, a legjobb vágás és legjobb zene mellett a Fájdalom és dicsőséget két színészi kategóriában is a elismerték: női mellékszereplőként Julieta Serrano, férfi főszereplőként Antonio Banderas vehetett át díjat.
A színész először nyerte el a szülőhazája Oscar-díjaként emlegetett elismerést, noha már ötödszörre jelölték.
A gálán elérzékenyülve beszélt arról, hogy pontosan három évvel ezelőtt majdnem belehalt egy szívrohamba, és most ezzel a díjjal lehetőséget kapott arra, hogy megünnepelje ezt a születésnapot. „Nem csak, hogy élek, érzem is, hogy élek” – fogalmazott.
A kitüntetést Almodóvarnak ajánlotta, aki meghatározó rendezője színészi pályájának, és akivel az elmúlt negyven évben nyolc filmet készítettek közösen.
Pedro Almodóvar már negyedik alkalommal kapta meg a legjobb filmnek járó Goya-díjat. Köszönőbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a független szerzői filmek veszélyben, „a kihalás útján” vannak. Az ünnepségen jelenlévő Pedro Sánchez miniszterelnökhöz szólva az Oscar-díjas rendező mondta: ezek a művek védelemre szorulnak, de nem a kormányzat, hanem az állam részéről.
A Fájdalom és dicsőség ebben az évben az amerikai filmakadémia Oscar-díjért is versenyez a legjobb idegennyelvű film és a legjobb férfi főszereplő kategóriákban.
Az idei Goya-díj másik nagy favoritja, az Oscar-díjas Alejandro Amenabár spanyol polgárháborús alkotása, az Amíg tart a háború (Mientras dure la guerra) volt. Tizenhét jelöléséből végül ötöt váltott díjra; négy technikai kitüntetést, valamint a legjobb mellékszereplőnek járó elismerést, amelyet Eduard Fernández vehetett át.
